Keresés a Bibliában

Dal a szőlőskertről

5 1Hadd énekeljek kedvesemről,
szerelmesem énekét szőlőjéről!
Szőlője volt kedvesemnek
termékeny hegytetőn; 2körülásta, és a kövektől megtisztította,
majd beültette nemes szőlővel;
közepén tornyot épített,
sajtót is vájt benne;
és várta, hogy szőlőfürtöt teremjen,
de vadszőlőt termett. 3Most hát, Jeruzsálem lakói
és Júda férfiai,
tegyetek igazságot köztem és szőlőm között! 4Mit kellett volna még tennem szőlőmmel,
amit nem tettem meg vele?
Amikor azt vártam, hogy szőlőfürtöt teremjen,
miért vadszőlőt termett? 5Most pedig hadd adjam tudtotokra,
mit teszek szőlőmmel!
Eltávolítom sövényét,
hadd pusztítsák el;
lerombolom kerítését,
hadd tapossák össze. 6Pusztává teszem:
nem metszik meg többé, és nem kapálják,
fölveri a tövis és a tüske;
és megparancsolom a felhőknek,
hogy esőt ne hullassanak rá. 7Bizony, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,
és Júda férfiai az ő gyönyörű ültetvénye;
jogot várt, de íme, csak visszaélés van,
igazságot, de íme, csupa jajveszékelés!

A hat jaj

8Jaj azoknak,
akik házat házhoz kapcsolnak,
szántóföldet szántóföldhöz csatolnak,
amerre csak terjed a határ!
Talán ti laktok csak az országban? 9Fülem hallatára megesküdött a Seregek Ura:
»Bizony, rommá válik a sok ház,
a nagyok és szépek lakatlanokká!« 10Mert tíz hold szőlő csak egy korsónyit terem,
és tíz hómer vetőmag csak egy hómert terem. 11Jaj azoknak, akik már kora reggel
részegítő ital után futnak,
és késő estig bor hevíti őket! 12Citera és hárfa, dob és fuvola
meg bor van lakomáikon,
de az Úr cselekedetére nem néznek,
és kezének művét nem látják! 13Ezért megy fogságba népem,
mert semmit sem ért;
nemessége éhen pusztul,
tömege szomjúságtól eped el. 14Ezért kitátja torkát az alvilág,
és végtelen szélesre nyitja száját;
leszáll oda úr és szolganép,
mely lármázik és vigad benne. 15Akkor majd meghajlik az ember,
és megalázkodik a férfi,
s a kevélyek szeme is megtörik. 16Felmagasztosul az ítéletben a Seregek Ura,
és a Szent Isten szentnek bizonyul igazságban. 17Bárányok legelnek majd ott mint legelőjükön,
s a termővé lett romokon idegenek dúskálnak. 18Jaj azoknak,
akik a hamisság köteleivel vonszolják a bűnt,
és mint a szekér kötelével, a vétket! 19Akik így szólnak: »Siessen az Úr,
siettesse művét, hadd lássuk!
Közeledjék és jöjjön el Izrael Szentjének terve,
hadd ismerjük meg!« 20Jaj azoknak, akik a rosszat jónak mondják,
és a jót rossznak;
akik a sötétséget világossággá teszik,
és a világosságot sötétséggé;
akik a keserűt édessé teszik,
és az édest keserűvé! 21Jaj azoknak, akik bölcsek a maguk szemében,
és önmaguk előtt okosak! 22Jaj azoknak, akik hősök a borivásban,
és vitézek a részegítő ital keverésében; 23akik ajándékért fölmentik a gonoszt,
és az igaztól elveszik igazát! 24Ezért, ahogy felfalja a tarlót a tűz nyelve,
és a szénát a láng elemészti,
úgy korhad el gyökerük,
és virágjuk elszáll, mint a por;
mert elvetették a Seregek Urának tanítását,
és Izrael Szentjének beszédét meggyalázták.

Az asszír veszedelem

25Ezért lángolt fel az Úr haragja népe ellen,
kinyújtotta kezét fölé, és megverte őt;
akkor megrendültek a hegyek,
és holttestük annyi lett,
mint a szemét az utcák közepén.
Mindezzel nem fordult el haragja,
hanem keze még ki van nyújtva. 26Zászlót emel egy távoli nemzetnek,
és füttyszóval előhívja a föld végéről,
s az íme, sietve, gyorsan eljön. 27Nincs közte fáradt, és nincs kimerült,
nem szunnyad senki, és nem alszik;
nem oldódik meg csípőjének öve,
és nem szakad el sarujának szíja. 28Nyilai hegyesek, és minden íja megfeszítve;
lovainak patája mintha kova volna,
és kerekei mint a szélvihar. 29Bömbölése mint az oroszláné,
bömböl, mint az oroszlánkölykök;
morog, és megragadja a prédát,
biztonságba helyezi, és nincs, aki elragadja tőle. 30Azon a napon dübörög majd nagyon,
mint a tenger morajlása.
Ha rátekint valaki a földre,
íme, ott rémterhes sötétség,
még a világosságot is elűzi a homálya.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF