Keresés a Bibliában

29 1A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenegyedik napján az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 2»Emberfia, fordítsd arcodat a fáraó, Egyiptom királya ellen, és jövendölj ellene és egész Egyiptom ellen.

3Beszélj és mondd: Így szól az Úr Isten:
Íme, ellened fordulok, te fáraó,
Egyiptom királya,
te nagy sárkány, aki folyóid közepette fekszel
és így szólsz: ‘Enyém a folyó,
én alkottam önmagamat!’

4Kampót teszek állkapcsodra,
Pikkelyeidre tapasztom folyóid halait,
kihúzlak folyóid közül, téged
és minden haladat, amely pikkelyeidhez tapad.

5Kivetlek a sivatagba, téged
és folyódnak minden halát;
a föld színére zuhansz, nem szednek össze,
sem egybe nem gyűjtenek téged;
a föld vadállatainak s az ég madarainak adlak,
hogy felfaljanak.

6Akkor megtudja majd Egyiptomnak minden lakója,
hogy én vagyok az Úr!
Mivel nádból való támasza vagy
Izrael házának,

7ha kezükbe vesznek téged, összeroppansz,
és megsebzed egész tenyerüket;
ha pedig rád támaszkodnak, széttörsz,
és szétszaggatod egész veséjüket.

8Azért így szól az Úr Isten: Íme, kardot bocsátok rád és megölök benned embert és állatot, 9és Egyiptom földje pusztasággá lesz és sivataggá; akkor megtudják majd, hogy én vagyok az Úr. Mivel így szóltál: ‘Enyém a folyó, én alkottam azt!’ – 10azért íme, ellened fordulok és folyóid ellen. Egyiptom földjét sivataggá teszem, mert kard pusztítja majd el a torony pusztájától Sziéné határáig. 11Nem megy rajta keresztül ember lába, sem állat lába nem jár rajta, és nem lakják majd negyven esztendőn keresztül. 12Pusztasággá teszem Egyiptom földjét az elpusztított országok között, és városait az elpusztított városok között; romokká lesznek negyven esztendőn keresztül, és szétszórom Egyiptomot a nemzetek közé, és elszélesztem őket az országokba.
13Mert így szól az Úr Isten: Negyven esztendő múlva egybegyűjtöm Egyiptomot a népek közül, amelyek közé szétszórtam őket; 14és visszaviszem Egyiptom foglyait és letelepítem őket Patrosz földjén, az ő szülőföldjükön, s ott jelentéktelen országgá lesznek. 15A többi ország között a legjelentéktelenebb lesz, és nem emelkedik fel többé a nemzetek fölé; megkurtítom számukat, hogy ne uralkodjanak a nemzetek fölött. 16Izrael háza nem fog többé azokban bízni, akik gonoszságra tanították, hogy tőlem elpártoljanak és őket kövessék; akkor megtudják, majd hogy én, az Úr vagyok az Isten!«
17Történt pedig a huszonhetedik esztendőben, az első hónap első napján, hogy az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 18»Emberfia, Nebukadnezár, Babilon királya nehéz szolgálatra kényszerítette hadseregét Tírusz ellen; minden fej belekopaszodott és minden váll lehorzsolódott; bért pedig nem kapott sem ő, sem a hadserege Tírusz miatt azért a szolgálatért, amit nekem tett ellene.
19Ezért így szól az Úr Isten: Íme, én Egyiptom földjére vezetem Nebukadnezárt, Babilon királyát, s ő majd elhurcolja annak sokaságát, elveszi prédáját és elragadja zsákmányát. Ez lesz hadseregének bére 20azért a fáradságért, amellyel nekem szolgált ellene. Neki adom Egyiptom földjét azért, hogy értem fáradozott – mondja az Úr Isten. – 21Azon a napon kinő majd Izrael házának a szarva, a te szádat pedig megnyitom közöttük; akkor megtudják majd, hogy én vagyok az Úr!«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

29,1 Hét beszéd Egyiptom ellen, akiben Júda királyai annyira bizakodtak

29,1 Kr. e. 587 január, az ostrom kezdete.

29,10 A »torony« Egyiptom legészakibb határerődjének neve, Sziéné (= Asszuán) a legdélibb.

29,14 Patrosz Felső-Egyiptom egyik neve.

29,17 Kr. e. 570 (a legkésőbbi időpont Ezekiel könyvében). Nebukadnezár ekkor hagyott föl Tírusz ostromával. Egyiptom ellen 568/67-ben vonult.

Előző fejezet Következő fejezet