Keresés a Bibliában

Példázat két bűnös testvérről: Izraelről és Júdáról

23 1Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 2»Emberfia! Volt két asszony, egy anyának voltak a leányai. 3Paráználkodtak Egyiptomban, ifjúságukban paráználkodtak; fogdosták ott a mellüket és megrontották ifjú keblüket. 4A nevük pedig ez volt: Ohola volt a nagyobbik, és Oholiba, az ő húga, a kisebbik. Ők az enyéim lettek, és fiúkat meg leányokat szültek. Így is nevezték őket: Szamaria volt Ohola és Jeruzsálem Oholiba. 5Ohola azonban tőlem elpártolva paráználkodott, és őrült kívánságra gerjedt szeretői, a hozzá közeledő asszírok iránt, 6akik kék bíborba öltözött fejedelmek, vezérek, kívánatos ifjak, mindannyian lovon járó lovasok voltak. 7Paráználkodott ezekkel a válogatottakkal, az asszírok valamennyi fiával; és beszennyezte magát mindazoknak tisztátalanságaival, akik iránt őrült kívánsággal viseltetett. 8Ezenkívül nem hagyta el azokat a paráznaságait sem, amiket Egyiptomban elkövetett; mert ezek is vele háltak ifjúkorában, ezek rontották meg ifjú keblét, és kiöntötték rá paráznaságukat. 9Ezért szeretőinek kezébe adtam őt, Asszúr fiainak kezébe, akikkel őrülten fajtalankodott. 10Azok felfedték szégyenét, elvitték fiait és leányait, őt magát pedig megölték karddal; így lett ő hírhedt az asszonyok előtt, mert végrehajtották rajta az ítéletet. 11Amikor ezt húga, Oholiba látta, még őrültebb fajtalanságra gerjedt, mint ő, és paráznaságát még nénje paráznaságánál is nagyobb mértékben 12kínálta fel szemérmetlenül az asszírok fiainak, a hozzá közeledő, tarka ruhába öltözött fejedelmeknek és vezéreknek, a lovon járó lovasoknak és minden daliás termetű ifjúnak. 13S én láttam, hogy mindkettőnek útja egyaránt szennyes, 14de ez még tovább vitte paráznaságait. Amikor falra festett férfiakat látott, a káldeaiak színes ábrázolásait, 15akiknek öv volt az oldalukon, színes süveg a fejükön, melyek mindegyikének fejedelmi alakja volt, képmásait Babilon, azaz Káldea, az ő szülőföldjük fiainak – 16amikor ezeket meglátta, őrült kívánságra gerjedt irántuk, és követeket küldött hozzájuk Káldeába. 17Amikor pedig eljöttek hozzá Babilon fiai szerelmének hajlékába, beszennyezték őt paráznaságukkal. Ő megfertőzte magát velük, és lelke untig betelt velük. 18Amikor aztán nyíltan is űzte paráznaságait és felfedte szégyenét, lelkem eltávozott tőle, amint eltávozott lelkem az ő nénjétől is. 19Mert még többet paráználkodott, megemlékezvén ifjúsága napjairól, amikor Egyiptom földjén paráználkodott. 20Őrült vágya támadt, hogy azokkal háljon, akiknek teste olyan, mint a szamár teste, s akiknek folyása olyan, mint a lovak folyása. 21S te fölkerested ifjúságod gonoszságát, amikor Egyiptomban fogdosták melleidet és megrontották ifjú kebledet.
22Ezért, Oholiba, így szól az Úr Isten: Íme, én feltámasztom ellened valamennyi szeretődet, akikkel untig betelt a lelked, és egybegyűjtöm őket ellened mindenfelől: 23Babilon fiait és mind a káldeaiakat, a nemeseket, a vezéreket, a fejedelmeket, az asszírok valamennyi fiát, a daliás termetű ifjakat, mind a fejedelmeket és a vezéreket, a fejedelmek fejedelmeit és a nagyhírű lovasokat. 24Rád törnek majd a szekérrel és kerékkel felszerelt nagyszámú nemzetek; páncéllal, pajzzsal és sisakkal fegyverkeznek fel ellened mindenfelől, s én nekik adom át az ítéletet, hogy ítélkezzenek feletted saját törvényeik szerint. 25Rád bocsátom bosszúmat, hogy éreztessék azt veled haragjukban. Orrodat és füledet levágják, s ami megmarad, karddal darabolják szét; fiaidat és leányaidat fogságra hurcolják, és végső maradékaidat tűz emészti meg. 26Megfosztanak téged ruháidtól és elveszik ékszereidet. 27De én véget vetek gonoszságodnak és Egyiptom földjéről hozott paráznaságodnak; szemedet nem emeled többé rájuk, és nem gondolsz többé Egyiptomra. 28Mert így szól az Úr Isten: Íme, azok kezébe adlak, akiket gyűlölsz, azok kezébe, akikkel untig betelt a lelked. 29Gyűlölettel bánnak majd veled, elviszik munkád minden gyümölcsét, és meztelenül, szégyennel telve hagynak ott. Akkor nyilvánvaló lesz paráznaságod szégyene, gonoszságod és paráználkodásaid. 30Így cselekszenek majd veled, mert paráználkodtál azokkal a nemzetekkel, amelyek közt beszennyezted magadat azok bálványaival. 31Nénéd útján haladtál, azért az ő kelyhét adom kezedbe. 32Így szól az Úr Isten:
Inni fogod nővérednek mély és öblös kelyhét;
nevetség és igen nagy csúfság tárgyává leszel. 33Részegséggel és fájdalommal telsz majd el:
a bánat és a szomorúság kelyhével,
nénédnek, Szamariának kelyhével. 34Kiiszod azt és kiszürcsölöd,
rágod a cserepeit és megsebzed velük emlőidet,
mert én szóltam« – mondja az Úr Isten. 35Ezért így szól az Úr Isten: »Mivel megfeledkeztél rólam és hátad mögé vetettél engem, te is hordozod gonoszságodat és paráznaságaidat!« 36Akkor az Úr így szólt hozzám: »Emberfia, nem mondasz-e ítéletet Ohola és Oholiba fölött? Tárd eléjük gonoszságaikat! 37Mert házasságtörők ők, vér tapad kezükhöz és bálványaikkal paráználkodtak; ezenkívül még fiaikat is, akiket nekem szültek, feláldozták azoknak, hogy megemésszék őket. 38Sőt még ezt is elkövették velem: Szentélyemet meggyalázták azon a napon, és szombatjaimat megszentségtelenítették. 39Mert amikor feláldozták fiaikat bálványaiknak, ugyanazon a napon beléptek szentélyembe, hogy megszentségtelenítsék; még ezt is megtették az én házamban! 40Elküldtek messze földről jött férfiakhoz, követséget menesztettek hozzájuk; íme, tehát eljöttek, és te megmosakodtál értük, kifestetted szemedet köröskörül és feldíszítetted magadat női ékességgel; 41pompás ágyra ültél és asztalt terítettek előtted; az én tömjénemet és az én kenetemet helyezted rá. 42Ujjongó tömeg szava hangzott fel ott; s a néptömegből férfiakat hoztak elő, akik a pusztából jöttek. Azoknak karperecet adtak a kezükre és díszes koszorút a fejükre. 43Akkor így szóltam ahhoz, aki egészen elgyengült házasságtörései folytán: Ez még most is folytatja paráználkodását! 44Azok bementek hozzá; mint egy parázna asszonyhoz, úgy mentek be Oholához és Oholibához, az elvetemült asszonyokhoz. 45Igazuk van tehát azoknak a férfiaknak! Ők mondjanak felettük ítéletet a házasságtörőkre váró ítélet szerint és a vérontókra váró ítélet szerint; mert házasságtörő asszonyok ők, és vér tapad kezükhöz.« 46Mert így szól az Úr Isten: »Gyűjts össze ellenük népgyűlést és add át őket a borzalomnak és a fosztogatásnak! 47Kövezzék meg őket a nemzetek és öljék meg őket kardjukkal; fiaikat és leányaikat öljék meg, és házaikat perzseljék fel tűzzel. 48Így elveszem a vétket a földről, és megtanulják majd az asszonyok mind, hogy ne cselekedjenek az ő vétkük szerint. 49Akkor rátok rakják gonoszságotokat, és ti viselitek majd bálványaitok bűneit; és megtudjátok, hogy én, az Úr, vagyok az Isten!«

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF