Keresés a Bibliában

9

1»Atyáim Istene, irgalom Ura,
aki szavaddal teremtettél mindeneket,

2és bölcsességeddel alkottad az embert,
hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál,

3hogy igazgassa a földkerekséget szentségben és igazságban,
és egyenes lélekkel igazságot tegyen:

4add meg nekem a veled együtt trónoló bölcsességet,
és ne zárj ki engem gyermekeid közül!

5Hiszen szolgád vagyok, szolgálód gyermeke,
gyenge, rövidéltű ember,
elégtelen a jog s a törvények értésére.

6Mert legyen bár valaki
mégoly tökéletes is az emberek fiai között,
a tőled eredő bölcsesség nélkül számba sem jöhet.

7Te szemeltél ki engem néped királyává,
fiaid és leányaid bírájává,

8te mondtad, hogy templomot építsek szent hegyeden,
és oltárt lakóhelyed városában,
hasonmását a szent sátornak,
amelyet kezdettől fogva készítettél.

9Veled van bölcsességed, amely ismeri műveidet,
s amely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted,
és tudja, mi kedves a szemed előtt,
és mi felel meg parancsaidnak.

10Küldd el azt szent egedből,
dicsőséged trónusától,
hogy velem legyen és velem munkálkodjék,
és megtudjam, mi kedves előtted!

11Mert ő mindezeket tudja és érti,
ezért józanul vezérel majd tetteimben,
és megőriz engem hatalmával.

12Akkor majd kedvesek lesznek cselekedeteim,
igazságban vezérlem népedet,
és méltó leszek atyám trónjára.

13Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát,
és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten?

14Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok,
és terveink ingatagok,

15mert a romlandó test teher a léleknek,
s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét.

16Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak,
csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van,
az égieket pedig ki tudná kifürkészni?

17Ki ismerte meg akaratodat,
hacsak te nem adtál bölcsességet,
s el nem küldted szent lelkedet a magasból?

18Így lettek egyenessé a földön levők útjai,
s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked,
hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram,
akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

9,8 A templom a mennyei szentély mása.

9,13 Ezekben a sorokban világossá válik, hogy ez az imádság nemcsak egy király könyörgése, hanem minden emberé is.

9,15 Az a tétel, hogy a test visszatartja a lelket, Plátóntól származik.

Előző fejezet Következő fejezet