Keresés a Bibliában

Dávid utolsó szózata

23 1Dávid utolsó szózata ez volt:
»Szól Dávid, Izáj fia,
szól az a férfi, aki ígéretet kapott
Jákob Istenének fölkentjéről,
Izrael jeles zsoltárosa. 2Az Úr lelke szól belőlem,
az ő szózata van nyelvemen, 3azt mondta nekem Izrael Istene,
így szólt Izrael Erőse:
‘Úgy eljön az emberek Uralkodója,
aki istenfélelemben, igazsággal uralkodik, 4miként a hajnal fénye napkeltekor,
felhőtlen reggelen felpiroslik,
s miként az esőre fű sarjad a földből.’ 5Nem oly nagy bár házam Isten előtt,
mégis örök szövetségre lépett velem,
s az szilárd és biztos teljesen,
mert mindabból, ami üdvösségem, s mindabból, ami kívánságom,
semmi sincs, ami meg ne valósuljon. 6A hitszegők azonban mind olyanok lesznek,
mint a kitépett tövis:
nem fogják meg azt kézzel, 7ha valaki hozzá akar nyúlni,
vassal és hegyes rúddal fegyverzi fel magát
s meggyújtja tűzzel és semmivé égeti.«

Dávid hősei

8Dávid vitézeinek neve a következő volt:
Jesbaám, Hakámoninak a fia, aki a három között a legfőbb volt. Ő egyszer felemelte dárdáját és nyolcszázat ölt meg egy ütközetben. 9Utána következett az áhohita Eleazár, az ő apai nagybátyjának a fia, annak a három vitéznek az egyike, akik Dáviddal voltak, amikor a filiszteusokat megcsúfolták, s ott összegyűltek a harcra. 10Amikor aztán Izrael emberei visszavonultak, ő megállt, s addig vágta a filiszteusokat, amíg keze el nem fáradt, s oda nem tapadt a kardhoz. Aznap az Úr nagy győzelmet szerzett, s a megfutamodott nép visszatért, hogy kifossza a megölteket. 11Utána következett Semma, az Áráriból való Áge fia. Amikor a filiszteusok összegyűltek állomásukra, ahol egy lencsével teli mező volt, s amikor a nép megfutamodott a filiszteusok színe elől, 12ő megállt a mező közepén, s megvédte a mezőt, s megverte a filiszteusokat, s az Úr nagy győzelmet szerzett. 13Ezt megelőzően, egyszer aratás idején, hárman a harminc legfőbb közül elindultak és lementek Dávidhoz, az adullámi barlangba, pedig a filiszteusok tábora az Óriások völgyében állt. 14Dávid akkor a sziklavárban tartózkodott, s a filiszteusok előőrse Betlehemnél volt. 15Dávid vágyakozva azt mondta: »Ó, ha adna nekem valaki egy ital vizet abból a vízveremből, amely Betlehem kapujánál van!« 16Erre a három vitéz betört a filiszteusok táborába, s vizet merített abból a vízveremből, amely Betlehem kapujánál van, s elvitte Dávidnak. Ő azonban nem akarta meginni, hanem az Úrnak áldozta, 17s ezt mondta: »Legyen az Úr kegyelmes irántam, hogy ezt meg ne cselekedjem. Vajon megigyam-e azoknak az embereknek a vérét, akik éltük kockáztatásával mentek el érte?!« Ezért nem akarta meginni. – Ilyeneket művelt a három vitéz. 18Abizáj, Joáb fivére, Száruja fia is legfőbb volt a harminc között. Ő volt az, aki felemelte dárdáját háromszáz ellen, s azokat meg is ölte. Neve volt a három között, 19s a legjelesebb volt a harminc között, a vezérük is volt, de az első harmincat nem érte utol. 20Utána következett a nagy tetteket cselekvő Benája, Jojádának, egy vitéz embernek a fia, aki Kabszeélből való volt. Ő ütötte le a két moábi oroszlánt, s ő ment le, s ütötte agyon az oroszlánt a veremben, a hóesés napjaiban. 21Ugyancsak ő ütötte le azt az egyiptomi embert, aki nagyságával keltett méltó bámulatot. Ennek dárda volt a kezében, s ő csak egy bottal ment le hozzá, de nagy erővel kicsavarta a dárdát az egyiptomi kezéből, s megölte őt tulajdon dárdájával. 22Ilyeneket művelt Benája, Jojáda fia. 23Neki is neve volt azon három vitéz között, aki a harminc között a legjelesebb volt, de azt a hármat nem érte utol. Dávid őt titkos tanácsosává tette. 24A harminc között voltak: Aszaél, Joáb fivére; Elehanán, az ő betlehemi nagybátyjának fia; 25a Háródiból való Semma; a Háródiból való Elika; 26a Fáltiból való Helesz; Híra, a Tekoából való Ákkes fia; 27az Anatótból való Abiézer; a Husátiból való Mobonnáj; 28az áhohita Szelmon; a Netofátiból való Mahráj; 29a szintén Netofátiból való Heled, Baána fia; Itáj, a Benjamin fiainak Gibeájából való Ribáj fia; 30a Fárátonból való Benája; a Gaás völgyéből való Heddáj; 31az Arbábtól való Abiálbon; a Beroimból való Azmávet; 32a Saláboniból való Eliába; Jássen fiai; Jonatán; 33az Ororiból való Semma; az Ároriból való Ajám, Sárár fia; 34Elifelet, egy Makáriból való ember fiának, Ahaszbájnak a fia; a Gelóból való Eliám, Ahitófel fia; 35a Kármelből való Heszráj; az Arábból való Fáráj; 36Jígal, a Szóbából való Nátán fia; a Gáddiból való Bonni; 37az ammonita Szelek; a Berótból való Nahráj, Joábnak, Száruja fiának fegyverhordozója; 38a Jetriből való Ira; a szintén Jetriből való Gáreb; 39a hetita Uriás.
Összesen harmincheten voltak.

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF