Keresés a Bibliában

Júdás legyőzi Líziászt

11 1Kevéssel ezután Líziász, a király gyámja, rokona és főtisztje, mivel nagyon bántották a történt események, 2összegyűjtött nyolcvanezer embert az egész lovassággal együtt, és felvonult a zsidók ellen. A terve az volt, hogy beveszi, és pogányok lakóhelyévé teszi a várost, 3a pogányok többi szentélyéhez hasonlóan pénzgyűjtésre használja fel a templomot, és évenként áruba bocsátja a papi tisztséget. 4Isten hatalmára azonban egyáltalában nem gondolt, hanem szertelen önámítással csak a gyalogosok tömegében, a lovasok ezreiben és a nyolcvan elefántban bizakodott. 5Betört Júdeába, felvonult Bétszúr ellen, ami Jeruzsálemtől ötstádiumnyi távolságban, hegyszorosban épült, és ostrom alá vette a várat. 6Amikor Makkabeus és a társai megtudták, hogy ostromolja a várakat, az egész néppel együtt siránkozás és könnyhullatás közepette kérték az Urat, hogy jó angyalt küldjön Izrael megmentésére. 7Majd maga Makkabeus ragadott elsőnek fegyvert, és arra buzdította a többieket is, hogy vele együtt szálljanak szembe a veszedelemmel, és vigyenek segítséget testvéreiknek. 8Amikor aztán készséges szívvel együtt kivonultak, Jeruzsálemnél megjelent és élükre állt egy lovas, hófehér köntösben, aranyos fegyverzetben, lándzsát forgatva kezében. 9Ekkor közösen áldották a könyörületes Urat mindannyian, és annyira nekibátorodtak lelkükben, hogy készek lettek volna nemcsak embereken, hanem a legvadabb állatokon, sőt vasfalakon is áttörni. 10Bátran meneteltek, mert volt segítőjük az égből, és az Úr könyörületes volt irányukban. 11Majd oroszlánok módjára hirtelen lendülettel rárontottak az ellenségre. Leterítettek közülük tizenegyezer gyalogost és ezerhatszáz lovast. 12A többit pedig megszalasztották mind. Igen sokan azonban csak sebesülten és fegyverük nélkül tudtak megmenekülni. Maga Líziász is csak csúfos megfutamodás árán mentette meg életét.

Líziász békét köt a zsidókkal

13Ő egyébként nem volt értelmetlen ember, mert amikor szenvedett és vereségén töprengett, megértette, hogy legyőzhetetlenek a héberek, ha a mindenható Isten segítségére támaszkodnak. Ezért hozzájuk küldött, 14és biztosította őket, hogy helyt ad minden jogos követelésnek, és a király kegyét is megnyeri számukra. 15Makkabeus a közjóra való tekintettel engedett Líziász kérésének. S a király megadta azt, amit Makkabeus írásban követelt Líziásztól a zsidók számára. 16Líziásznak a zsidókhoz írt levele így szólt: »Líziász üdvözli a zsidó népet! 17Megbízottjaitok, János és Abesszalóm átnyújtottak egy írást és benne azt kérték, hogy teljesítsem azt, amit előadtak. 18Én erre azt, amit a király elé kellett vinnem, eléje terjesztettem, s ő meg is adta, amit lehetett. 19Ha hűségesek maradtok az állam ügyeihez, továbbra is azon leszek, hogy a javatokat szolgáljam. 20Az egyes dolgokról egyébként szóbeli megbízást adtam nekik is, meg az én követeimnek is, hogy élőszóval beszéljék meg azokat veletek. 21Legyetek jó egészségben! A száznegyvennyolcadik esztendőben, Dioszkórosz hó huszonnegyedik napján.« 22A király levele így szólt: »Antióchosz király üdvözli testvérét, Líziászt! 23Miután atyánk az istenek közé felvétetett, nekünk az az óhajunk, hogy mindenki zavartalanul éljen országunkban és szorgosan járhasson dolgai után. 24Értesültünk azonban arról, hogy a zsidók a görögök vallására való áttérésükhöz nem adták meg atyámnak beleegyezésüket, hanem saját szokásaik mellett kívánnak kitartani, és ezért tőlünk törvényes szokásaik engedélyezését kérik. 25Az a kívánságunk, hogy ez a nép is békében élhessen. Ezért elhatároztuk és elrendeltük, hogy adják vissza nekik templomukat, hogy így őseik szokásai szerint élhessenek. 26Jól teszed tehát, ha elküldesz hozzájuk és jobbodat nyújtod nekik, hogy elhatározásunk ismeretében jókedvűek legyenek és a saját javukon fáradozzanak.« 27A királynak a zsidókhoz írt levele pedig így szólt: »Antióchosz király üdvözli a zsidók nagytanácsát és a többi zsidót! 28Ha jól vagytok, akkor úgy vagytok, ahogy mi kívánjuk. Mi magunk is jól vagyunk. 29Elénk járult Menelaosz és azt mondta, hogy vissza akartok térni a tieitekhez, akik nálunk vannak. 30Ennélfogva azoknak, akik Xántikosz hó harmincadik napja előtt hazatérnek, jobbunkat nyújtjuk. Egyben biztosítjuk őket, 31hogy a zsidók saját étkezési és egyéb törvényeik szerint élhetnek, mint korábban. Meggondolatlanul elkövetett cselekedetei miatt pedig senki sem fog közülük semmiféle zaklatást szenvedni. 32Egyúttal elküldtük Menelaoszt, hogy megnyugtasson titeket. 33Legyetek jó egészségben! A száznegyvennyolcadik esztendőben, Xántikosz hó tizenötödik napján.« 34A rómaiak is küldtek levelet, s ez így szólt: »Kvintusz Memmiusz és Títusz Maníliusz, a rómaiak követei üdvözlik a zsidó népet! 35Mindazt, amit Líziász, a király rokona engedélyezett nektek, mi is engedélyezzük. 36Amiről pedig jónak látta, hogy a király elé vigye, azt gondosan vitassátok meg magatok között; azután küldjetek hamarosan valakit, hogy azt határozhassuk, ami javatokra válik. Mi ugyanis útban vagyunk Antióchia felé. 37Siessetek tehát a válasszal, hogy megtudjuk mi is, mi a kívánságtok! 38Legyetek jó egészségben! A száznegyvennyolcadik esztendőben, Xántikosz hó tizenötödik napján.«

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF