Keresés a Bibliában

A templom megtisztítása és újraszentelése

10 1Makkabeus pedig és a társai az Úr segítségével újra hatalmukba kerítették a templomot és a várost, 2lerombolták az idegenek által a tereken felállított oltárokat meg a bálványszentélyeket. 3Aztán megtisztították a templomot, készítettek egy másik oltárt, tüzet csiholtak tűzkőből és két esztendő után újra bemutatták az áldozatokat, égették a tömjént és a mécseseket, és kihelyezték a kitett kenyereket. 4Ezek végeztével földre borulva kérték az Urat, hogy ne jussanak többé ilyen bajba, és ha vétkeznek is, elnézően büntesse őket és ne adja őket a pogányok és az istenkáromlók kezére. 5A templom megtisztítása ugyanazon a napon történt, mint amelyen a pogányok megszentségtelenítették, vagyis Kiszlev havának huszonötödik napján. 6Vigasság közepette nyolc napon át ünnepeltek, mint a sátoros ünnepen. Közben pedig arra gondoltak, hogy nemrég még vadállatok módjára a hegyek között és barlangokban kellett megülniük a sátoros ünnepet. 7Ezért faágat, zöld lombot és pálmalevelet hordoztak körül és hálálkodtak Annak, aki megengedte, hogy megtisztítsák szent helyét. 8Ugyanakkor közös határozattal eldöntötték és elrendelték, hogy az egész zsidó nép minden esztendőben megülje e napokat. 9Így végezte be tehát életét az Epifánésznek nevezett Antióchosz.

ESEMÉNYEK ANTIÓCHOSZ EUPÁTOR URALKODÁSA ALATT: 10,10-13,26

Antióchosz Eupátor uralkodni kezd

10Most pedig elbeszéljük Eupátornak, az istentelen Antióchosz fiának a történetét; a háborús szenvedéseket azonban csak röviden adjuk elő. 11Ő trónralépése után bizonyos Líziászra, a föníciai és a szíriai sereg fővezérére bízta az ország ügyeit. 12Ptolemajosz ugyanis, akit Makrónnak is neveztek, arra törekedett, hogy – főleg a velük szemben elkövetett gazságok miatt – igazságot tegyen a zsidóknak, és békésen intézze el ügyeiket. 13Ezért aztán a király barátai beárulták Eupátornál. Különben is mindenfelé árulónak mondták, mert otthagyta a Filométor által rábízott Ciprust és Antióchosz Epifánészhez ment át, de attól is elpártolt. Méreggel vetett véget életének.

Küzdelem az idúmeaiakkal és Timóteussal

14Gorgiász pedig, amikor annak a vidéknek parancsnokává lett, felfogadott zsoldosaival gyakran háborgatta a zsidókat. 15A zsidók azonban, akik kedvező fekvésű várak birtokában voltak, befogadták azokat, akiket kiűztek Jeruzsálemből, és felkészültek a harcra. 16Makkabeus emberei ekkor imádkoztak és kérték az Urat, hogy legyen a segítőjük. Majd megrohanták az idúmeaiak erősségeit, 17és heves támadással hatalmukba kerítették a helyeket. Aki kezükbe esett, azt megölték, és összesen nem kevesebb, mint húszezer embert mészároltak le. 18Amikor pedig többen két jól megerősített toronyba menekültek, amelyek mindennel el voltak látva, ami az ellenálláshoz szükséges, 19Makkabeus azok megostromlására otthagyta Simont, Józsefet meg Zakeust és elég sokat az emberei közül, ő maga pedig odament hadakozni, ahol nagyobb szükség volt rá. 20Simon emberei azonban kapzsiságtól vezéreltetve, hagyták megvesztegetni magukat a toronyban lévők közül egyesektől, és hetvenezer didrachma fejében néhányat szökni engedtek közülük. 21Mikor Makkabeus megtudta, hogy mi történt, összehívta a hadsereg vezéreit, és azzal vádolta őket, hogy pénzért adták el a testvéreket, mert szabadon engedték ellenségeiket. 22Majd kivégeztette az árulókat és csakhamar hatalmába kerítette a két tornyot. 23Minthogy pedig minden fegyveres vállalkozása sikerrel járt, több mint húszezer embert mészárolt le a két erősségben. 24Timóteus pedig, akit korábban már megvertek a zsidók, nagyszámú zsoldos sereget gyűjtött egybe, Ázsiából lovasságot vont össze, és elindult, hogy fegyverrel elfoglalja Júdeát. 25Közeledtére Makkabeus és a társai könyörögtek az Úrhoz, port szórtak a fejükre, zsákkal övezték ágyékukat, 26és odaborultak az oltár lábához, hogy – amint a törvény mondja – nekik irgalmas, ellenségeiknek azonban ellensége és ellenfeleiknek ellenfele legyen. 27Az imádság végeztével aztán megragadták fegyverüket, messze eltávoztak a várostól, és csak akkor állapodtak meg, amikor már közel voltak az ellenséghez. 28Hajnalhasadáskor aztán mindkét oldalról megkezdték a támadást. Győzelmüknek és sikerüknek vitézségük mellett az Úr volt a záloga. Amazoknál az indulat volt a hadban a vezér. 29Amikor aztán már hevesen dúlt a harc, azt látta az ellenség, hogy aranyzablás lovakon öt ragyogó férfi jön az égből, és élére áll a zsidóknak. 30Ketten közülük közrefogták Makkabeust, oltalmazták fegyverükkel és sértetlenül megőrizték. Az ellenségre azonban nyilakat és villámokat szórtak. Erre azok megvakítva és zavarba ejtve a földre hullottak. 31Húszezer-ötszáz gyalogost és hatszáz lovast mészároltak le. 32Timóteus Gézerbe menekült, egy megerősített várba, amelynek Khereász volt a parancsnoka. 33Makkabeus és a társai hevesen ostromolták a várat négy napig. 34A bentlévők azonban bizakodva a hely erősségében, módfelett gyalázkodtak és szórták az istentelen beszédeket. 35De ötödik napra virradóra a Makkabeussal lévő ifjak közül húszan, felháborodva az istenkáromláson, vitézül a falhoz nyomultak, és bátor szívvel előre törtetve, felkapaszkodtak rá. 36Ugyanígy mások is felmásztak és nekiláttak, hogy felgyújtsák a tornyokat meg a kapukat, és elevenen égessék el az istenkáromlókat. 37Két egész napon át rombolták a várat. Timóteust, akit egy rejtekhelyen találtak, megölték, és meggyilkolták testvérét, Khereászt meg Apollófánészt is. 38Ezek végeztével dicsőítő és hálaadó énekekkel áldották az Urat, aki nagy dolgot cselekedett Izraelben és győzelmet szerzett számukra.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF