Keresés a Bibliában

A láda megmenekülése

6 1Hét hónapig volt az Úr ládája a filiszteusok földjén. 2Akkor a filiszteusok összehívták a papokat és jósokat és azt mondták: »Mi a tennivalónk az Úr ládájával? Közöljétek velünk, mi módon küldjük vissza a helyére?«
Azok ezt válaszolták: 3»Ha visszakülditek Izrael Istenének ládáját, ne küldjétek vissza üresen, hanem rójátok le Neki azt, amivel a vétekért tartoztok, s akkor meggyógyultok, s megtudjátok, miért nem távozik most rólatok keze.« 4Erre megkérdezték: »Mi az, amit a vétekért le kell rónunk Neki?« Azok ezt felelték: 5»Készítsetek a filiszteusok fejedelemségeinek számával megegyezően öt arany daganatot és öt arany egeret, mert ugyanaz a csapás ért titeket mindnyájatokat s fejedelmeiteket. Készítsetek tehát képmásokat daganataitokról és képmásokat azokról az egerekről, amelyek elpusztították földeteket, s adjátok meg a tisztességet Izrael Istenének: akkor talán elveszi kezét rólatok, isteneitekről és földetekről. 6Miért keményítenétek meg szíveteket úgy, mint ahogy Egyiptom és a fáraó keményítette meg szívét? Nemde, amikor csapások érték, akkor az is elbocsátotta őket, s ők elmehettek. 7Nos tehát, lássatok hozzá és készítsetek egy új szekeret, fogjatok a szekérbe két olyan szoptatós tehenet, amelyen még nem volt járom, és zárjátok el borjaikat odahaza. 8Aztán vegyétek az Úr ládáját, s tegyétek rá a szekérre, azokat az aranytárgyakat pedig, amelyeket neki a vétekért leróttok, helyezzétek egy ládácskában melléje, és bocsássátok el, hadd menjen. 9Aztán figyeljétek meg: ha az Ő határa irányába, Bétsemes felé tart, akkor Ő okozta nekünk ezt a nagy bajt, ha pedig nem, akkor tudni fogjuk, hogy nem az ő keze ért minket, hanem véletlen volt, ami történt.« 10Úgy is cselekedtek: vettek két olyan tehenet, amelynek szopós borja volt, s befogták a szekérbe, s borjaikat elzárták odahaza. 11Aztán rátették a szekérre az Isten ládáját s azt a ládácskát, amelyben az arany egerek és a daganatok képmásai voltak. 12Erre a tehenek egyenesen a Bétsemes felé vivő útra tartottak, mindig csak azon az egy úton haladtak, s bár folytonosan bőgtek, nem tértek le se jobbra, se balra. A filiszteusok fejedelmei pedig követték őket egészen Bétsemes határáig. 13A bétsemesiek éppen búzát arattak a völgyben, s amint felemelték szemüket, meglátták a ládát, s láttára megörültek. 14Amikor aztán a szekér a bétsemesi Józsue mezejére jutott, ott megállapodott. Ott éppen egy nagy kő feküdt. Ekkor ők felvagdalták a szekér fáját, s azon bemutatták a teheneket egészen elégő áldozatul az Úrnak, 15a leviták pedig leemelték az Isten ládáját s a mellette levő ládácskát, amelyben az aranytárgyak voltak, s rátették a nagy kőre. Aztán a bétsemesi emberek egészen elégő áldozatokat mutattak be és véresáldozatokat vágtak az Úrnak azon a napon. 16Amikor ezt a filiszteusok öt fejedelme látta, még aznap visszatért Akkaronba. 17A következő számú arany daganatot készítették a filiszteusok a vétekért az Úrnak: Asdód egyet, Gáza egyet, Askalon egyet, Gát egyet, Akkaron egyet, 18s annyi arany egeret, ahány város volt a filiszteusok öt fejedelemségében a bekerített városoktól a be nem kerített falvakig. Az a kő, amelyre az Úr ládáját helyezték, a mai napig tanúja ennek a bétsemesi Józsue mezején. 19Megverte azonban az Úr a bétsemesi emberek egy részét, mert megtekintették az Úr ládáját: hetven embert vert meg a népből és ötvenezret a tömegből. Gyászba borult erre a nép, hogy az Úr ekkora csapással sújtotta a népet, 20és azt mondták a bétsemesi emberek: »Ki állhat meg az Úr, ezen szent Isten előtt? Kihez menjen tőlünk?« 21Követeket küldtek tehát Kirját-Jearim lakóihoz ezen üzenettel: »Visszahozták a filiszteusok az Úr ládáját, jertek le, s vigyétek fel magatokhoz.«

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF