Keresés a Bibliában

Az utolsó ütközet és Júdás halála

9 1Közben, amikor Demetriosz meghallotta, hogy Nikánor és serege elpusztult a harcban, a jobbszárnnyal még egyszer elküldte Bakhidészt és Alkímoszt Júdeába. 2Elindultak tehát a Gilgál felé vezető úton, és ostrom alá vették Arbelában Masalótot. Elfoglalták és sok emberi életet oltottak ki. 3A százötvenkettedik esztendőben, az első hónapban Jeruzsálem előtt ütött tábort a sereg. 4Azután felkerekedtek és húszezer emberrel meg kétezer lovassal elindultak Bérea irányába. 5Júdás háromezer válogatott emberével Elászában táborozott. 6Amikor észrevették a seregek hatalmas tömegét, nagyon megrettentek és sokan otthagyták a tábort, úgyhogy nem maradt közülük csak nyolcszáz férfi. 7Júdás, azt látva, hogy a serege elszéledt, a harcot pedig el nem kerülheti, elkeseredett szívében, mert nem volt már ideje, hogy összegyűjtse őket, és bánatában 8így szólt azokhoz, akik visszamaradtak: »Rajta! Rohanjuk meg ellenségünket! Hátha állni tudjuk a harcot ellenük.« 9De lebeszélték erről és azt mondták: »Erre nincs erőnk. Mentsük csak meg életünket és térjünk vissza testvéreinkhez! Majd azután harcba szállunk ellenük; most kevesen vagyunk hozzá!« 10Júdás azonban így szólt: »Távol legyen tőlünk, hogy így tegyünk! Nem futunk meg előlük. Ha időnk elérkezett, haljunk meg férfiasan testvéreinkért, de ne szennyezzük be hírnevünket.« 11Erre megindult a sereg a táborból, és felálltak velük szemben. A lovasságot két részre osztották. A sereg előtt a parittyások meg az íjasok haladtak, a harc élén pedig mindenütt a legvitézebbek álltak. 12Maga Bakhidész a jobbszárnyon volt. Kétfelől közeledett a sereg, és felharsantak a kürtök. 13Ekkor riadót fújtak Júdás oldalán is. A föld megremegett a seregek kiáltásától. Már reggeltől estig dúlt a harc.
14Júdás észrevette, hogy Bakhidész seregének java a jobbszárnyon van. Erre melléálltak a bátor szívűek mind, 15tönkreverték a jobbszárnyat, és űzőbe vették őket egészen Asdód hegyéig. 16Mikor a balszárnyon lévők észrevették, hogy a jobbszárny felmorzsolódott, hátba támadták Júdást és a vele lévőket. 17Elkeseredetten folyt a küzdelem, sokan estek el sebeikben itt is, ott is. 18Júdás is elesett, a többiek pedig elmenekültek. 19Jonatán és Simon elvitték testvérüket, Júdást, és atyáik sírboltjába temették Modin városában. 20Megsiratta őt nagy siránkozással Izrael egész népe. Sok napig gyászoltak, 21és mondták: »Mint esett el a hős, aki szabadulást hozott Izrael népének!« 22Júdás egyéb háborús dolgait, vitéz és kiváló tetteit nem jegyezték fel, mert az nagyon sok volt.

JONATÁN TETTEI: 9,23-12,52

Jonatánt vezérré választják

23Történt pedig, hogy Júdás halála után Izrael minden határában előbújtak az istentelenek és előjöttek mindnyájan a gonosztevők. 24Ráadásul igen nagy éhínség tört ki azokban a napokban, és egész országuk velük együtt meghódolt Bakhidésznek. 25Ekkor Bakhidész kiválasztott istentelen férfiakat, és az ország uraivá tette őket. 26Ezek felkutatták és kinyomozták Júdás barátait, és elvitték őket Bakhidészhez, aki kitöltötte rajtuk bosszúját és kigúnyolta őket. 27Lett erre nagy szorongatás Izraelben, olyan, amilyen még nem volt azon nap óta, amióta nem lépett fel próféta Izraelben. 28Összegyűlt akkor Júdás összes barátja, és így szóltak Jonatánhoz: 29»Amióta meghalt testvéred, Júdás, nincsen olyan férfi, aki – mint ő – kivonulna ellenségeink, Bakhidész és azok ellen, akik gyűlölik nemzetünket. 30Nos tehát, mi megválasztunk ma téged az ő helyébe. Légy a fejedelmünk és vezérünk harcainkban!« 31Jonatán akkor elvállalta a vezérséget és testvére, Júdás helyébe lépett.

Ütközet Júdea határában

32Megtudta ezt Bakhidész és halálra kerestette. 33Mikor erről Jonatán meg testvére, Simon és a vele lévők mindannyian értesültek, a tekoai pusztába menekültek, és megtelepedtek az Aszfár kút vizénél. 34Meghallotta ezt Bakhidész, és szombati napon átkelt egész seregével a Jordánon. 35Jonatán eközben elküldte testvérét, a csapat vezérét: kérje meg barátait, a nabateusokat, hogy elhelyezhessék náluk bőséges málhájukat. 36De Jámbri fiai felkerekedtek Madabából és elragadták Jánost és mindenét, ami nála volt, s elvonultak vele. 37A történtek után pedig hírül vitték Jonatánnak és testvérének, Simonnak, hogy Jámbri fiai fényes nászünnepségre készülnek, és nagy pompával kísérik a menyasszonyt, egy igen előkelő kánaáni ember leányát Madabából. 38Megemlékeztek ekkor Jánosnak, az ő testvérének véréről, és felmentek és elrejtőztek a hegyszakadékban. 39Amint felemelték szemüket, hogy körülnézzenek, íme, előttük haladt egy zajos, nagy menet. A vőlegény meg barátai és testvérei jöttek éppen szembe velük kézi dobokkal, zeneszerszámokkal és sok fegyverrel. 40Erre rájuk rontottak rejtekhelyükből és öldösték őket. Sokan elestek sebeikben, a többiek pedig a hegyekbe menekültek. Minden holmijukat zsákmányul ejtették. 41Gyászra fordult hát a menyegző, és siralomra a zeneszó. 42Miután így megbosszulták testvérüknek vérét, visszatértek a Jordán partjára. 43Meghallotta ezt Bakhidész, és szombati napon nagy sereggel vonult a Jordán mellé. 44Jonatán ekkor így szólt övéihez: »Rajta! Szálljunk harcba elleneinkkel! Ma nincs úgy, mint tegnap és tegnapelőtt! 45Szemben velünk a had; innen is, onnan is a Jordán vize, part, mocsár és cserjék, és nincs hová meneküljünk. 46Nos tehát, kiáltsatok az ég felé, hogy megmeneküljetek ellenségeitek kezéből!« És megindult a harc. 47Jonatán kinyújtotta kezét, hogy leüsse Bakhidészt; ez azonban hátrafelé kitért előle. 48Erre beugrottak Jonatán és emberei a Jordánba és előttük átúsztak a Jordánon.

A júdeai királyság megszilárdulása

49Bakhidész részéről aznap ezer ember esett el.
Bakhidész ezután visszatért Jeruzsálembe, 50és ezeket a megerősített városokat építette Júdeában: Jerikó, Emmausz, Béthoron, Bétel, Tamnáta, Fára és Topó várát, mindegyiket magas falakkal, kapukkal és zárakkal. 51Őrséget is helyezett el bennük, hogy hadakozzanak Izrael ellen. 52Megerősítette továbbá Bétszúr városát, valamint Gázárát és a Várat, s ellátta őket csapatokkal meg élelemmel. 53Túszul vette az ország előkelő embereinek fiait, és bezáratta őket Jeruzsálembe, a Várba. 54A százötvenharmadik esztendőben, a második hónapban elrendelte Alkímosz, hogy bontsák le a templom belső udvarának falát, és tegyék tönkre a próféták művét. Amikor azonban megkezdte a bontást, 55szélütés érte Alkímoszt, és így abbamaradt a műve. Mivel elnémult a szája és megbénult a szélütéstől, nem tudott többé beszélni és rendelkezni a háza felől. 56Meg is halt nagy kínok között Alkímosz abban az időben. 57Amikor pedig Bakhidész látta, hogy meghalt Alkímosz, visszatért a királyhoz, és két esztendeig nyugalma volt az országnak.

Újabb összecsapások; Jonatán sikerei

58Ám az istentelenek egyhangúan így határoztak: »Íme, Jonatán és övéi gondtalanul élvezik nyugalmukat. Hozzuk el ezért Bakhidészt, hadd fogja el mindannyiukat egy éjszaka.« 59El is mentek hozzá és ezt tanácsolták neki. 60Ő fölkerekedett és útnak indult nagy sereggel. Titokban levelet küldött júdeai híveinek, hogy fogják el Jonatánt övéivel együtt. De ez nem sikerült, mert tervüket megtudták. 61Sőt, Jonatán fogta el a tartományban azokat a férfiakat, akik a baj szerzői voltak, ötven embert, és kivégezte őket. 62Aztán Jonatán elvonult Simonnal és az övéivel Bétbesszenbe, a pusztába. Felépítette azt romjaiból és erődítéssel látta el. 63Mikor Bakhidész meghallotta ezt, összegyűjtötte összes hadait, és Júdeából is behívta embereit. 64Felvonult, megtámadta Bétbesszent, sok napig ostromolta, közben hadigépeket is állított fel. 65Jonatán ekkor a városban hagyta testvérét, Simont, és kiment az országba. Kisszámú csapattal vonult, 66leverte Odárent és testvéreit, valamint Fázéron fiait sátraikban, és a megkezdett diadalokkal nőni kezdett hadi ereje is. 67Simon ezalatt ki-kirontott övéivel a városból és felgyújtotta a hadigépeket. 68Aztán rátámadtak Bakhidészre, megverték és nagyon elkeserítették, mivel terve és felvonulása hiábavaló volt. 69Haragjában az istentelen férfiak ellen fordult, akik azt a tanácsot adták neki, hogy betörjön országukba, és sokat megölt közülük. Maradék csapatával aztán vissza akart térni országába. 70Amint ezt megtudta Jonatán, követeket küldött hozzá, hogy békét kössön vele, és hogy kiadja neki a foglyokat. 71Örömest ráállt, és az ajánlat értelmében járt el. Ugyanakkor megesküdött, hogy őt egész életében semminemű bajjal nem zaklatja többé. 72Kiadta neki azokat a foglyokat, akiket azelőtt elhurcolt Júdea földjéről, aztán megfordult, visszatért országába, és nem jött soha többé a tájékukra. 73Pihent tehát a fegyver Izraelben. Jonatán pedig Mákmásban tartózkodott; ott kezdte kormányozni Jonatán a népet, és kiirtotta az istenteleneket Izraelben.

KNB SZIT BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF