Keresés a Bibliában

Adományok a templom építéséhez

29 1Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék. 2Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben. 3Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem, 4háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait 5és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.« 6Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők, 7és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat. 8Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe. 9A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.

Dávid hálaimája

10Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta:
»Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene
mindörökkön-örökké. 11Tiéd Uram a fenség, a hatalom,
a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret,
mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd,
tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett. 12Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség,
te uralkodsz mindenen,
a te kezedben van az erő s a hatalom,
a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen. 13Ezért most hálát adunk neked,
Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet. 14Ki vagyok én és ki az én népem, hogy neked ajánlhatnánk mindezeket? Tiéd minden és mi csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk. 15Idegenek s jövevények vagyunk csak előtted, éppúgy, mint atyáink voltak valamennyien. Napjaink olyanok ezen a földön, mint a múló árnyék. 16Urunk, Istenünk, ez az egész vagyon, amelyet készítettünk, hogy ház épüljön szent nevednek, a te kezedből való és a tiéd az egész. 17Tudom Istenem, hogy vizsgálod a szíveket és szereted az egyszerűséget: azért én is szívem egyszerűségében, örvendezve ajánlottam fel mindezeket és láttam, hogy itt levő néped is nagy örömmel ajánlotta fel neked ajándékait. 18Uram, atyáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, tartsd meg mindörökre szívüknek ezt a készségét és maradjon meg bennük mindig ez az érzés tiszteleted iránt! 19Fiamnak, Salamonnak pedig adj tökéletes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, bizonyságaidat, szertartásaidat s tegyen meg mindent és építse fel azt a házat, amelynek költségeit előkészítettem.« 20Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.

Salamon trónralépése

21Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért. 22Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul. 23Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael. 24A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak. 25Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.

Dávid történetének lezárása

26Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen. 27Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig. 28Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette. 29Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében, 30egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.

KNB SZIT BD RUF UF KG

Előző fejezet