Keresés a Bibliában

14 1Törekedjetek a szeretetre, keressétek buzgón a lelki adományokat, különösen pedig azt, hogy prófétálhassatok. 2Aki ugyanis nyelveken szól, nem embereknek beszél, hanem Istennek; senki sem érti, hanem a Lélek által beszél titkos dolgokat. 3Aki pedig prófétál, embereknek beszél, az ő épülésükre, buzdításukra és vigasztalásukra. 4Aki nyelveken szól, önmaga épülésére szolgál; aki azonban prófétál, az egyházat építi. 5Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább azt, hogy prófétáljatok, mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy az egyház épüljön.
6Így tehát, testvérek, ha hozzátok érkezve nyelveken szólnék, mit használnék nektek, ha nem szólnék hozzátok kinyilatkoztatással vagy ismerettel, prófétálással vagy tanítással? 7Hiszen az élettelen hangszerek is, mint a fuvola vagy a citera, ha nem adnak különböző hangokat, hogyan lehet felismerni a fuvolázást vagy a citerázást? 8És ha a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog harcra készülődni? 9Így ti is, ha a nyelveken való szólás során világos beszédet nem mondotok, hogyan fogják megérteni, hogy mit beszéltek? Csak a levegőbe beszéltek. 10Olyan sokféle nyelv van ezen a világon, és egy sem érthetetlen. 11Ha tehát nem ismerem a szónak a jelentését, idegen leszek annak, aki beszél, és a beszélő is idegen lesz számomra.
12Így ti is, mivel lelki adományokra törekedtek, azon legyetek, hogy az egyház épülésére gazdagodjatok. 13Éppen ezért, aki nyelveken szól, imádkozzék, hogy meg is magyarázza. 14Mert ha nyelveken imádkozom, a lelkem imádkozik, az értelmem viszont gyümölcstelen. 15Mi következik ebből? Imádkozzam lélekben, de imádkozzam értelemmel is; énekeljek lélekben, de énekeljek értelemmel is. 16Különben, ha csak lélekben mondasz hálaadást, az ott levő avatatlan miképpen mondja rá hálaadásodra az »Ámen«-t, ha nem tudja, hogy mit beszélsz? 17Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül rajta. 18Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban szólok nyelveken; 19de az egyházban inkább akarok öt szót mondani értelmesen, hogy másokat is oktassak, mint tízezer szót nyelveken.
20Testvérek, értelem dolgában ne legyetek gyermekek, legyetek inkább a gonoszságban kisdedek; értelem dolgában viszont legyetek érettek.

21Írva van a törvényben:
– mondja az Úr.
»Idegen nyelveken és idegenek ajkával
szólok majd ehhez a néphez,
de még így sem hallgatnak rám«

(Iz 28,11k}<fs) 22Tehát a nyelveken való szólás nem a hívek számára szolgál jelül, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek. 23Ha tehát összegyűlik az egész egyház, és mindnyájan nyelveken szólnak, ha avatatlanok vagy hitetlenek lépnek be, vajon nem azt mondják-e, hogy őrjöngtök? 24Ha azonban valamennyien prófétálnak, és belép egy hitetlen vagy avatatlan, annak mindenki a lelkére beszél, azt mindenki megítéli, 25szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és megvallja: »Valóban közöttetek van Isten«.
(Iz 45,14; Zak 8,23) 26Mi következik tehát ebből, testvérek? Amikor egybegyűltök, és mindegyiktek énekelhet egy zsoltárt, mondhat valami tanítást, közölhet egy kinyilatkoztatást, beszélhet nyelveken vagy értelmezheti azokat: minden az épülésre szolgáljon. 27Ha nyelveken szól valaki, kettő vagy legfeljebb három szóljon, mégpedig egymás után, egy pedig értelmezze. 28Ha nincs, aki értelmez, akkor hallgasson a közösségben: szóljon önmagának és Istennek. 29A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek, a többiek pedig ítéljék meg. 30Mikor pedig valaki más ottlévő nyer kinyilatkoztatást, az előbbi hallgasson el. 31Mert egymás után mindnyájan prófétálhattok, hogy mindnyájan tanuljanak, és mindnyájan buzdítást nyerjenek. 32A prófétaság lelke alá van vetve a prófétáknak. 33Mert Isten nem a zűrzavar Istene, hanem a békességé.
Miként a szentek összes egyházában, 34az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken, mert nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. 35Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket; mert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.
36Vajon tőletek indult ki az Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el? 37Aki prófétának vagy lelki embernek tartja magát, értse meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsa. 38Ha pedig valaki nem ismeri el, akkor őt sem fogják elismerni. 39Ezért tehát, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, és ne akadályozzátok meg a nyelveken való szólást sem. 40De minden tisztességesen és rendben történjék.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet