7
1Perdülj, perdülj, Szulamit!
Perdülj, perdülj! Hadd nézzünk!
Mit akartok nézni Szulamiton?
Csak nem a tábori körtáncot?
2Milyen kecsesek lépteid
saruidban, fejedelmi leányzó!
Csípőd hajlása, mint a nyaklánc,
mely művészkezek alkotása.
3Köldököd kerekded csésze,
sohase legyen kevert bor híján!
Hasad olyan, mint a búzarakás,
melyet liliom szegélyez.
4Két melled olyan,
mint a gazella két ikerfia.
5A nyakad, mint elefántcsont torony,
szemeid, mint Hesebon tavai
a népes város kapujánál;
orrod, mint a Libanon tornya,
amely Damaszkusz felé tekint.
6Fejed, mint a Kármel,
fejed haja, mint a bíbor,
omló hullámai királyt fűznek rabláncra.
7De szép vagy, milyen bájos,
te kedves, te gyönyörűséggel teljes!
8Termeted pálmafához hasonló,
és melleid datolyafürthöz.
9Azt mondtam magamban: »Felmegyek a pálmafára,
és gyümölcse után nyúlok.«
Olyanok legyenek nékem melleid, mint annak fürtjei,
és szád lehelete, mint az alma illata,
10a szád legyen bor a legjavából,
méltó arra, hogy kedvesem igya,
hogy ajkával és fogával érintse!
11A kedvesemé vagyok én,
ő meg utánam eped.
12Jöjj, kedvesem! Menjünk a mezőre,
szálljunk meg a tanyákon:
13reggel menjünk a szőlőkbe,
lássuk, kihajtott-e már a szőlő,
kinyílt-e a virágja,
virágban áll-e a gránátalma?
Ott adom neked szerelmemet!
14A mandragórák illatot árasztanak,
s ajtónk előtt mindenféle pompás gyümölcs;
frisset is, régit is
tettem el számodra, kedvesem!
Jegyzetek
7,1 A menyasszony dicsérete a menyegzői tánc alkalmából.
7,1 Szulamit és Salamon neve is a béke (salom) szóból származnak. Egyesek szerint Szulamit a sunemi Abiság neve (vö. 1Kir 1,3).
7,11 A menyasszony egyedül akar lenni kedvesével. A keresztény misztika a lélek Krisztushoz fűződő kapcsolatára alkalmazta ezeket a sorokat (miként a 3,1-5-öt is).