Keresés a Bibliában

138 1Dávidé.
Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt. (Zsolt 9,2;Zsolt 82,1.6) 2Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet. (Zsolt 132,7) 3Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt. (Zsolt 3,35) 4Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit, (Zsolt 68,32.33) 5És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége! 6Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri. (Zsolt 113,6-8; Ésa 66,2) 7Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet. (Zsolt 18,5.6;16,17) 8Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait! (Zsolt 57,3; Fil 1,6;2Sám 3,18;7,12.16)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár