122 1Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába! (Zsolt 84,3) 2Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem! 3Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város! (Zsolt 48,2.4.12.13) 4A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére. (5Móz 16,16.17;Zsolt 132,12.13) 5Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei. (2Sám 5,6.9) 6Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők! (2Krón 6,6) 7Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban. (Zsolt 3,11.16-18) 8Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled! 9Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked! (Zsolt 132,12.13.2Krón;6,6)