Keresés a Bibliában

6 1Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért: 2Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel. 3Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat. 4Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek, 5Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből. 6Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! 7A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, 8Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét. 9Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? 10Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; 11Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú! 12Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, 13A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. 14Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít. 15Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása. 16E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének: 17A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, 18Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, 19A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között! 20Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd. 21Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba. 22Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled. 23Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések. 24Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől. 25Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel; 26Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász! 27Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének? 28Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének? 29Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt! 30Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik; 31És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja; 32A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt! 33Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik. 34Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján. 35Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF