3 1Jaj a vérszopó városnak! Mindenestől hazug és erőszakkal telve, és nem szűnik rabolni. (Ezék 24,9; Hab 2,12) 2Ostor-csattogás, kerék-zörgés zaja; dobogó ló, robogó szekér; (Agge 2,1-9;Ezsdr 3,8-10) 3Törtető lovag, kardok villogása, dárda villanása, sebesült tömegek, holtak sokasága, nincs számok az elesetteknek; megbotlanak hulláikban. 4A szép parázna sok paráznaságáért, a hitetésnek mesternője miatt, a ki népeket ejtett meg paráznaságával, és nemzetségeket bűbájaival: (Luk 10,10-12; Csel 13,51;18,6) 5Ímé, rád török, azt mondja a Seregek Ura, és orczádra fordítom ruhádnak alját, és népeknek mutatom meg meztelenségedet, és országoknak gyalázatodat. (Ésa 47,3) 6Rútságot hányatok rád, és gyalázattal illetlek téged, és olyanná teszlek, mint a kit csudálnak. (1Kir 8,37; Ámós 4,9) 7És mind, a ki meglát, elmenekül tőled, és ezt mondja: Elpusztult Ninive! Ki bánkódik rajta? Hol keressek néked vígasztalókat? (Náh 24,9) 8Avagy jobb vagy-é Nó-Amonnál, a mely a folyamoknál fekszik, vizek veszik körül; a melynek tenger a sáncza, tenger a kőfala? (Náh 24,14; Csel 25,23;27,24) 9Kús volt erőssége meg Égyiptom, és száma sem volt annak. Puth és Libia is segítőid voltak; (Eféz 4,25) 10De ez is számkivetésbe, fogságba jutott; kisdedeik is falhoz verettek minden utcza sarkán; főembereire sorsot vetettek, és nagyjait mind bilincsekbe verték. (Zsolt 11,5) 11Te is megrészegedel, elfeledtté leszel; te is keresel majd menedéket a gyűlölködő elől. (Jer 25,16) 12Minden erősséged olyan, mint a zsenge gyümölcsű fügefa; ha megrázatnak, az evő szájába hullnak. (Jer 22,24) 13Ímé, a te néped asszonynép te benned, földednek kapui tárva kitárulnak gyűlölőidnek, tűz emészti meg záraidat! (Ezsdr 5,1) 14Meríts magadnak ostromhoz való vizet, javítsd erősségeidet; menj be a sárba, taposd az agyagot, javítsd a tégla-vetőt! (Luk 6,40; Ján 13,16;15,20) 15Legott tűz emészt meg téged, fegyver irt ki téged, megemészt, mint a szöcske; szaporodjál bár, mint a szöcske, szaporodjál bár mint a sáska! (Ésa 31,6; Jer 3,12; Malak 3,7) 16Többen voltak kalmáraid, mint az égnek csillagai: a szöcske csapong és elrepül! (2Kir 22,13; Jer 18,12) 17Fejedelmeid mint a sáska, vezéreid mint a tücsök-raj; hideg időkben gyepűkben tanyáz, napkeletkor pedig elrepül, és helye sem tudható meg, hol volt. 18Szunnyadoznak pásztoraid, Assiria királya, feküsznek vitézlő hőseid; néped a hegyeken széledez, és nincsen, a ki összegyűjtse. (Zsolt 76,7) 19Nincs enyhítés a te sebedre, gyógyíthatatlan a te nyavalyád. A kik híredet hallják, mind tapsolnak feletted, mert kire nem hatott volna ki a te gonoszságod soha? (Luk 12,6.7)