Keresés a Bibliában

8 1Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniök, magához szólította Jézus az ő tanítványait, és monda nékik: (Mát 15,32-39) 2Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök; (Márk 6,34-44) 3És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülök messzünnen jöttek. (Ésa 56,7;Jer 7,11) 4Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában? (Luk 19,47) 5És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét. (1Kor 11,23-25) 6Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé, és adá az ő tanítványainak, hogy eléjök tegyék. És a sokaság elé tevék. (Márk,8 14.) 7Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván mondá, hogy tegyék eléjök azokat is. (Malak 3,1; Mát 11,10.14; Márk 1,2) 8Evének azért, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat, hét kosárral. (Mát 11,11.14) 9Valának pedig a kik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket. (Mát 17,20;21,24; Luk 17,6) 10És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére. (Mát 21,22; Ján 14,13) 11És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt. (Máté 16,1-12) 12Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek. (Mát 12,39; Luk 11,29) 13És ott hagyván őket, ismét hajóba szálla, és a túlsó partra méne. (Mát 21,23-27; Luk 20,1-8) 14De elfelejtének kenyeret vinni, és egy kenyérnél nem vala velök több a hajóban. 15És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától! (Mát 16,6; Luk 12,1;Márk 3,6) 16Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk. 17Jézus pedig észrevévén ezt, monda nékik: Mit tanakodtok, hogy nincsen kenyeretek? Még sem látjátok-é be és nem értitek-é? Mégis kemény-é a szívetek? (Márk 6,52) 18Szemeitek lévén, nem láttok-é? és füleitek lévén, nem hallotok-é? és nem emlékeztek-é? 19Mikor az öt kenyeret megszegtem az ötezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Mondának néki: Tizenkettőt. (Márk 10,38) 20Mikor pedig a hetet a négyezernek, hány kosarat hoztatok el darabokkal tele? Azok pedig mondának: Hetet. (Mát 21,33-46; Luk 20,9-19;Ésa 5,1.2) 21És monda nékik: Hogy nem értitek hát? 22Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt. (Márk 6,56) 23Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit? (Márk 7,32.33; Ján 9,6) 24Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat. 25Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és látá messze és világosan mindent. 26És haza küldé, mondván: Se a faluba be ne menj, se senkinek el ne mondd a faluban. (Márk 7,36) 27És elméne Jézus és az ő tanítványai Czézárea Filippi falvaiba; és útközben megkérdé az ő tanítványait, mondván nékik: Kinek mondanak engem az emberek? (Mát 16,13-28; Luk 9,18-27) 28Ők pedig felelének: Keresztelő Jánosnak; és némelyek Illésnek; némelyek pedig egynek a próféták közül. (Márk 6,15) 29És ő monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda néki: Te vagy a Krisztus. (Zsolt 118,22.23) 30És rájok parancsola, hogy senkinek se szóljanak felőle. (Márk 9,9) 31És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni. (Márk 9,31;10,33; Mát 16,21;17,22;20,18; Luk 9,22;17,25;24,7) 32És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni. (Mát 22,15-22; Luk 20,20-26) 33És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán, mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. 34A sokaságot pedig az ő tanítványaival együtt magához szólítván, monda nékik: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem. (Mát 10,38;16,24; Luk 9,23;14,27) 35Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én érettem és az evangyéliomért, az megtalálja azt. (Mát 10,39;16,25; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25) 36Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? (Mát 16,26; Luk 9,25) 37Avagy mit adhat az ember váltságul az ő lelkéért? (Mát 22,23-33; Luk 20,27-38) 38Mert valaki szégyel engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő Atyja dicsőségében a szent angyalokkal. (Máté 10,33; Luk 9,26;12,9)

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet