24Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsőséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös. (Ésa 53,1) 25Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok. (Mát 10,23) 26Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet? (Ésa 6,9; Mát 13,14; Márk 4,12; Luk 8,10; Csel 28,27; Róm 11,8) 27Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az ő tanítványai akartok lenni? (Ésa 6,1) 28Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk. (Ján 7,48) 29Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk, honnan való. (Ján 8,14) 30Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta. (Ján 17,10) 31Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket; hanem ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt hallgatja meg. (Péld 15,29;28,9; Ésa 1,15) 32Öröktől fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna. (Ján 8,12;9,5) 33Ha ez nem Istentől volna, semmit sem cselekedhetnék. (Ján 3,17) 34Felelének és mondának néki: Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték őt. (Ján,9 22.) 35Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában? (Ján 14,10) 36Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne? 37Monda pedig néki Jézus: Láttad is őt, és a ki beszél veled, az az. (Ján 4,26) 38Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Őt. (Ján 14,13;15,16; Mát 7,7;21,22; Márk 11,24; Luk 11,9; Jak 1,5) 39És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek. (Ésa 6,9.10; Mát 13,14.15)