12Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő, (Ján 7,13;9,22;12,42;Mát 27,57; Márk 15,42; Luk 23,50) 13Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya! (Mát 21,9; Márk 11,9; Luk 19,38; Zsolt 118,26) 14Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva: 15Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve. (Zak 9,9) 16Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele. 17A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn. (Mát 28,1; Márk 16,1; Luk 24,1) 18Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala. 19Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy. (Ján 17,8)