2 1És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja; (Ján 6,47) 2És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe. (Ján 6,14; Luk 7,16) 3És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk. (Ján 1,47) 4Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám. (Mik 5,2; Mát 2,5) 5Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek. (Ján 12,43; Róm 2,29) 6Vala pedig ott hat kőveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala. (Márk 7,3) 7Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig. (1Móz 3,15;12,3;22,18;49,10.5Móz;18,15.18) 8És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek. (Mát 7,28) 9A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a vőlegényt, 10És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad. (Ján 12,42) 11Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az ő dicsőségét; és hivének benne az ő tanítványai. 12Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig, (2Móz 12,18.3Móz;23,5.4Móz;28,16.5Móz;16,1) 13Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe. (2Móz 12,3-6.14-20) 14És ott találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala: (Mát 27,15; Márk 15,6; Luk 23,17) 15És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté; (Mát 27,21; Márk 15,11; Luk 23,18; Csel 3,14) 16És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává. (Mát 27,26; Márk 15,15) 17Megemlékezének pedig az ő tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltő szeretet emészt engem. (Zsolt 69,10) 18Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed? (Ján 6,30; Mát 12,38;16,1; Márk 8,11; Luk 11,29) 19Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. (Mát 26,61;27,40; Márk 14,58;15,29) 20Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt? (3Móz 20,10.5Móz;22,22) 21Ő pedig az ő testének templomáról szól vala. (Ján 10,18) 22Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az ő tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala. (Luk 24,8) 23A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az ő nevében, látván az ő jeleit, a melyeket cselekszik vala. 24Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy ő ismeré mindnyájokat, 25És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberről; mert magától is tudta, mi volt az emberben. (Ján 6,64; Csel 1,24; Jel 2,23)