35 1És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: (3Móz 16,4) 2Embernek fia! vesd tekintetedet Seir hegyére, és prófétálj ellene. (Ezék 7,18) 3És mondjad néki: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én ellened megyek, Seir hegye, és kinyújtom kezemet reád, s teszlek pusztaságok pusztaságává. (5Móz 2,4.5) 4Városaidat pusztaságra vetem, és te pusztulásra jutsz, és megtudod, hogy én vagyok az Úr. (3Móz 21,5) 5Mivelhogy örökkévaló gyűlölséget tartasz, és odaadád Izráel fiait a fegyver kezébe veszedelmök idején, az utolsó vétek idején; (Ezék 25,8.12; Zsolt 137,7;2Kir 25,4-9) 6Ennekokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy vérré teszlek téged, és vér kergessen téged. Te nem gyűlölted a vért, a vér kergessen hát téged. (Ésa 63,1-3) 7És teszem Seir hegyét pusztaságok pusztaságává, és kiirtom belőle az átmenőt és visszatérőt. (Ezék,35 21.) 8És betöltöm hegyeit megölöttjeivel; halmaid és völgyeid és minden mélységed: fegyverrel megölöttek hullanak beléjök. (Ezék 9,24-27) 9Örök pusztasággá teszlek, és városaidat ne lakják, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. (3Móz 21,3) 10Mivelhogy ezt mondod: Az a két nemzet és az a két föld enyém lesz és örökségül bírjuk, holott az Úr ott volt; (Zsolt 83,5.7.13) 11Annakokáért élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy a te haragod és fölgerjedésed szerint cselekszem veled, a melylyel te cselekedtél irántok való gyűlölségedből; és megjelentem magamat közöttök, mikor megítéllek. (Ezék,35 9. Zsolt. 83,13.) 12És megtudod, hogy én, az Úr, meghallottam minden szidalmadat, melyeket Izráel hegyei ellen mondtál, mondván: Elpusztultak, nékünk adattak ételül; (Ezék 25,8) 13Így kérkedtetek ellenem szátokkal, s szórtátok ellenem beszédeiteket: én meghallottam! (Abd 1,11;Zsolt 137,7) 14Így szól az Úr Isten: Az egész föld örömére pusztulást hozok rád. (2 Móz. 22,29. 30. 4 Móz 18,12.) 15A mint te örültél Izráel háza örökségén azért, hogy elpusztult, úgy cselekszem veled; pusztává légy Seir hegye és mind egészen Edom, és megtudják, hogy én vagyok az Úr! (Abd 1,11.12)