Keresés a Bibliában

10 1Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván: 2Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a gyülekezet összegyűjtésére, és a táborok megindítására. 3És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé. 4Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei. 5Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak. 6Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására. 7Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót. 8A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között. 9És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől. 10A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti hónapjaitok kezdetén is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. (Zsolt 81,4) 11Vala pedig a második esztendőben a második hónapban, a hónapnak huszadik napján, felszálla a felhő a bizonyság hajlékáról. 12És elindulának Izráel fiai az ő menésöknek rendje szerint a Sinai pusztájából; és megállapodék a felhő Párán pusztájában. (4Móz 13,1) 13Elindulának azért először az Úrnak Mózes által való parancsolatja szerint. (4Móz 2,1-30) 14Elindula pedig először a Júda fiai táborának zászlója az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Naasson, az Amminádáb fia. (4Móz 2,3) 15Az Izsakhár fiai törzséből való seregnek feje pedig Néthanéel vala, Suárnak fia. 16És a Zebulon fiai törzséből való seregnek feje vala Eliáb, Hélonnak fia. 17És elbontatván a hajlék, elindulának Gersonnak és Mérárinak fiai, a hajlék hordozói. 18Azután indula a Rúben táborának zászlója az ő seregeik szerint, és az ő seregének feje vala Elisur, Sedeúrnak fia. (4Móz 2,10) 19A Simeon fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Selúmiel, Surisaddainak fia. 20És a Gád fiai törzséből való seregnek feje vala Eliásáf, Dehuélnek fia. 21Elindulának a Kéhátiták is, a szentség hordozói, és amazok felállíták vala a hajlékot, míg ezek oda jutnak vala. (4Móz 3,29-31) 22Azután elindula az Efraim fiai táborának zászlója az ő seregei szerint, és az ő seregének feje vala Elisáma, Ammihúdnak fia. 23A Manasse fiai törzséből való seregnek feje vala Gámliél, Pédasúrnak fia. (4Móz 2,20) 24A Benjámin fiai törzséből való seregnek feje vala Abidán, Gideóninak fia. 25Utolszor indula el a Dán fiai táborának zászlója, mint az egész tábornak utócsapata az ő seregei szerint; és az ő seregének feje vala Ahiézer, az Ammisaddai fia. (4Móz 2,25) 26Az Áser fiai törzséből való seregnek pedig feje vala Págiel, Okhránnak fia. 27És a Nafthali fiai törzséből való seregnek feje vala Akhira, az Enán fia. 28Ilyen vala Izráel fiainak menetele az ő seregeik szerint: ekképen mentek. 29Monda pedig Mózes Hóbábnak, a ki fia vala a Midiánból való Reuélnek, a Mózes ipának: Arra a helyre indulunk mi, a mely felől azt mondta vala az Úr: néktek adom. Jer el velünk, és jól teszünk veled, mert az Úr jót igért Izráelnek. (2Móz 2,15.18;18,1.2) 30Az pedig felele néki: Nem megyek, hanem az én földemre és az én rokonaim közé megyek. (Bir 1,16) 31És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt. 32És ha eljösz velünk, a mi jót cselekszik velünk az Úr, közöljük azt veled. 33Elmenének azért az Úr hegyétől háromnapi járásnyira, és az Úr szövetségének ládája megyen vala ő előttök háromnapi járásnyira, hogy kiszemelje nékik: hol kelljen megszállaniok. (2Móz 3,1) 34És az Úr felhője vala ő rajtok nappal, mikor elindulának a táborból. (2Móz 13,21.22) 35Mikor pedig el akarták indítani a ládát, ezt mondja vala Mózes: Kelj fel Uram, és széledjenek el a te ellenségeid, és fussanak el előled a te gyűlölőid. (2Móz 25,10-22;Zsolt 68,2;132,8) 36Mikor pedig megáll vala, ezt mondja vala: Fordulj vissza Uram Izráelnek tízezerszer való ezereihez.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet