2 1Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal. (2Kor 12,6;2Kor 13,10.1Kor;5,3-5) 2Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, a ki megvídámít engem, hanemha a kit én megszomorítok? (1Kor 5,9.11) 3És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén győződve mindenitek felől, hogy az én örömöm mindnyájatoké. (2Kor 12,21) 4Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, a mellyel kiváltképen irántatok viseltetem. (2Kor 12,20;13,2.10) 5Ha pedig valaki megszomorított, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy azt ne terheljem, titeket mindnyájatokat. (1Kor 5,1) 6Elég az ilyennek a többség részéről való ilyen megbüntetése: (Róm 12,3; Eféz 4,7) 7Annyira, hogy éppen ellenkezőleg ti inkább bocsássatok meg néki és vígasztaljátok, hogy valamiképen a felettébb való bánat meg ne eméssze az ilyet. (Gal 6,1) 8Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta szeretetet. (1Kor 16,14) 9Mert azért írtam is, hogy bizonyosan megtudjam felőletek, ha mindenben engedelmesek vagytok-é? (2Kor 7,15) 10A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek cselekedtem Krisztus színe előtt; hogy meg ne csaljon minket a Sátán: (Luk 23,31) 11Mert jól ismerjük az ő szándékait. (Eféz 6,10.1Pét;5,8) 12Mikor pedig Troásba mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát; (Csel 16,8;Csel 14,27) 13Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába. (3Móz 21,23; Eféz 5,26.27) 14Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk. (Kol 1,27) 15Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között; (1Kor 1,18) 16Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda alkalmatos? (2Kor 3,5.6; Róm 1,16) 17Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban. (2Kor 4,2)