23
1Jövendölés Tírus ellen.
Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és abba bemenet! A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik.
(2Sám 15,30.2Móz;11,5; Jób 31,10; Náh 3,5; Jer 13,22.26)
2Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be egykor.
(Jer 6,3-6)
3Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt!
(Ésa 8,19)
4Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket.
(Ésa,23 1. Mik. 7,8. Ésa. 9,2. 50,10.)
5Mihelyt e hír Égyiptomba eljut, Tírus e híre miatt szenvednek ott is.
(Zsolt 83,16; Ésa 28,17;30,30)
6Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói!
(Jel 18,7)
7Ez-é a ti örvendező várostok? melynek eredete ősidőkből való; és most lábai viszik őt, bujdosni messzire!
(Ezék 28,2; Ésa 54,1.4.5.6.7; Siral 1,1; Jel 17,7.8)
8Ki végezé ezt a koronás Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei.
(Ésa 51,17; Jer 13,13)
9A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit.
(Róm 11,8)
10Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv!
(Dán 12,4.9; Jel 5,1-3)
11Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felől, hogy elpusztítsák erősségeit;
(Dán 2,2)
12És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad!
(Máté 15,8.9.1Kor;1,19;Zsolt 78,34.35.36; Ésa 19,11-14; Abd 1,8)
13Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá Tírus palotáit, rommá tevé azt.
(Ésa 29,6;30,30;1,31; Máté 3,12)
14Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott!
(Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5)
15És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő multán Tírus sorsa a parázna nő éneke szerint lészen:
(Jer 25,11.12;29,10; Dán 9,24)
16Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj!
(Ésa 32,15)
17És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén!
(Ezék 29,12.13; Jer 46,26;49,6.39)
18S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen.
(Mik 1,7; Ésa 60,5-7;18,7)