Keresés a Bibliában

Jézus örök főpap Melkizedek rendje szerint.

7 1Ez a Melkizedek Szálem királya és a fölséges Isten papja volt, aki a királyokon aratott győzelméből visszatérő Ábrahám elé ment és megáldotta. 2Ábrahám ezért tizedet adott neki mindenből. A neve azt jelenti: az igazság királya. Szálem királya pedig: a békesség királya. 3Apa, anya és nemzetségrend nélkül, napjainak kezdete és életének vége nélkül lép föl. Így Isten Fiához hasonlóan pap marad mindörökké. 4Nézzétek tehát milyen nagy ember ő, akinek Ábrahám, a pátriárka, tizedet adott a zsákmány legjavából. 5Lévi fiainak, mivel a papi tisztet viselik, szintén megvan a törvényes joguk arra, hogy tizedet szedjenek a néptől, vagyis testvéreiktől, bár ők is Ábrahámtól származnak. 6Ez viszont, aki nem az ő nemzetségükből származott, tizedet vett Ábrahámtól, s megáldotta az ígéret hordozóját. 7Afelől nincs kétség, hogy a nagyobb áldja meg a kisebbet. 8Itt halandó emberek szednek tizedet, ott pedig az, aki a tanúság szerint él. 9Sőt, Ábrahám miatt mondhatjuk, hogy Lévi is, aki tizedet szed, szintén fizetett tizedet, 10hiszen jelen volt már atyja személyében, amikor eléje ment Melkizedek.

Papsága fölülmúlja a levita papságot.

11Ha a levita papság – amelynek vezetése alatt a nép a törvényt kapta – tökéletességre vezetett volna, mi szükség lett volna még arra, hogy más pap lépjen föl, Melkizedek rendje szerint, s nem Áron rendje szerint való? 12Ha azonban megváltozik a papság, szükségképpen megváltozik a törvény is. 13Akiről ugyanis ezeket mondjuk, az más törzsből való, amelyből senki sem szolgált az oltárnál. 14Hiszen köztudomású, hogy Urunk Júda törzséből származott, e törzzsel kapcsolatban azonban Mózes nem beszélt a papságról. 15Még világosabb ez akkor, ha Melkizedek módjára más pap lép föl, 16aki nem a testi leszármazás törvénye szerint lett azzá, hanem a halhatatlan élet erejéből. 17A tanúság ugyanis így szól róla:
„Pap vagy te mindörökké,
Melkizedek rendje szerint.” 18A korábbi törvény ugyanis megszűnt, mert hatástalanná és alkalmatlanná vált. 19Hiszen a törvény nem vezetett tökéletességre, hanem csak annak a jobb reménynek bevezetője lett, amellyel közel jutunk Istenhez. 20Ez nem történt eskü nélkül. 21Azok eskü nélkül lettek papokká, ő azonban
annak esküjével, aki így szólt hozzá:
„Megesküdött az Úr,
s meg nem bánja esküjét:
pap vagy te mindörökké.” 22Ennek megfelelően az a szövetség, aminek kezese Jézus, sokkal kiválóbb. 23Azonkívül akkor nagy számban voltak papok, mivel halandók lévén nem maradhattak meg tisztségükben. 24Ő azonban örökre megmarad és papsága örökké tart. 25Ezért is üdvözítheti mindörökre azokat, akik általa járulnak Isten elé, mert mindenkor él, hogy közbenjárjon értünk. 26Ilyen főpap kellett nekünk: szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elkülönített, fölségesebb az egeknél. 27Neki nincs szüksége arra, mint a többi főpapnak, hogy nap nap után előbb tulajdon bűneiért mutasson be áldozatot, aztán a nép bűneiért: ő egyszer s mindenkorra megtette ezt, amikor önmagát föláldozta. 28A törvény tehát gyarló embereket rendelt főpapokká, az eskü szava azonban, mely a törvény után hangzott el, magát az örökre tökéletes Fiút.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF