Keresés a Bibliában

A Krisztusban újjászületett ember boldogsága.

8 1Nincs tehát már semmi ítéletre méltó azokban, akik Krisztus Jézusban élnek, (s nem a test szerint). 2Hiszen a lélek törvénye, melyet a Jézus Krisztusban való élet ad, fölszabadított téged a bűnnek és a halálnak törvénye alól. 3Amire ugyanis a törvény képtelen volt, mert a test miatt erőtlenné vált, azt Isten vitte végbe. Tulajdon Fiát küldte el a bűn miatt a bűnös testhez hasonló alakban, hogy elítélje a testben lévő bűnt, 4s hogy beteljesedjék rajtunk, akik nem a test, hanem a lélek szerint élünk, amit csak rendel a törvény. 5Aki test szerint él, testi dolgokra vágyik, aki lélek szerint, lelkiekre törekszik. 6A test vágyódása halálra vezet, a lélek törekvése életre és békére. 7A test vágyódása ugyanis Isten ellen van, mert nem veti alá magát Isten törvényének, hiszen nem is képes rá. 8Aki test szerint él, nem lehet kedves Isten előtt. 9Ti azonban nem test, hanem lélek szerint éltek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akiben ugyanis nincs Krisztus Lelke, az nem tartozik hozzá. 10Ha Krisztus bennetek van, a test ugyan holt a bűn miatt, de a lélek él a megigazulás következtében. 11Ha pedig bennetek van annak Lelke, aki föltámasztotta Jézust A halálból, ő, aki Krisztus (Jézust) a halálból föltámasztotta, életre kelti a ti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által.

Az istenfiúság.

12Ezért hát, testvérek, nem tartozunk a testnek azzal, hogy test szerint éljünk. 13Ha ugyanis test szerint éltek, meg fogtok halni, de ha lélekkel megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. 14Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 15Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság lelkét kaptátok, melyben azt kiáltjuk: „Abba, Atya!” 16Maga a Lélek tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten fiai vagyunk. 17Ha pedig fiai, akkor örökösei is: örökösei Istennek, Krisztusnak pedig társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.

A mennyei dicsőség.

18Az a véleményem, hogy a jelen szenvedések nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, mely nyilvánvalóvá lesz rajtunk. 19A sóvárgással eltelt természet Isten fiainak megnyilvánulását várja. 20Hiszen a természet is hiábavalóságnak van alávetve, nem önként, hanem amiatt, aki alávetette. 21De megmarad az a reménye, hogy a mulandóság szolgai állapotából fölszabadul Isten fiainak dicsőséges szabadságára. 22Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet együtt sóhajtozik és vajúdik mindaddig. 23De nem csak az, hanem mi is, akik magunkban hordjuk a Lélek zsengéit: mi is sóhajtozunk és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. 24Meg vagyunk ugyan váltva, de még reménységben élünk. A remény azonban, amit beteljesedni látunk, nem remény. 25Hiszen ki remélné azt, amit lát? Ha tehát reméljük, amit nem látunk, akkor várjunk csak türelemmel. 26Gyöngeségünkben segítségünkre van a Lélek is, mert nem tudjuk, hogyan imádkozzunk helyesen. A Lélek azonban maga könyörög helyettünk szavakba nem foglalható sóhajtásokkal. 27Aki vizsgálja a szíveket, tudja, hogy mit kíván a Lélek, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért. 28Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra szolgál, azoknak, akiket rendelése értelmében (szentségre) hívott. 29Akiket ugyanis eleve ismert, azokat előre arra rendelte, hogy hasonlókká váljanak Fia képmásához. Így lesz elsőszülött sok testvér között. 30Akiket pedig előre elrendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette, akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette.

Isten kegyelmének magasztalása.

31Mit szóljunk ehhez? Ha Isten velünk, ki ellenünk? 32Ő tulajdon Fiát sem kímélte, hanem odaadta mindnyájunkért, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? 33Ki emel vádat Isten választottjai ellen? Hiszen Isten tette megigazultakká őket. Ki ítéli el őket? 34Velük van Krisztus Jézus, aki meghalt, sőt föl is támadt és az Isten jobbján közben is jár értünk. 35Ki ragadhat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség, üldöztetés vagy éhezés, ruhátlanság, életveszély vagy kard? 36Hiszen meg van írva:
„Minket mindenkor teérted irtanak,
s vágóbirkák módjára tartanak.” 37De mindezen diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket. 38Biztos vagyok ugyanis abban, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, 39sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, mely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet


Facebook Twitter Google+ QR-kód PDF