²⁴Még egyszer hívták tehát a vakon született embert és figyelmeztették: „Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” ²⁵Az így felelt: „Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: vak voltam, most pedig látok.” ²⁶Erre megint faggatni kezdték: „Mit csinált veled? Hogyan adta vissza látásodat?” ²⁷„Már elmondtam nektek, felelte az, de nem hallgattátok meg. Miért akarjátok még egyszer hallani? Talán tanítványai akartok lenni ti is?” ²⁸Erre megátkozták és azt mondták: „Te vagy az ő tanítványa. ²⁹Mi Mózes tanítványai vagyunk. Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, de hogy ez honnan jön, nem tudjuk.” ³⁰„Éppen az a különös, jegyezte meg, hogy nem
tudjátok honnan van, és mégis visszaadta a szemem világát. ³¹Tudjuk viszont, hogy Isten nem hallgatja meg a bűnösöket. De ha valaki istenfélő és Isten akaratát teljesíti, azt meghallgatja. ³²Mióta a világ fönnáll, sohasem lehetett hallani, hogy valaki visszaadta volna a vakon született látását. ³³Ha ő nem volna Istentől való, nem tehetett volna semmit.” ³⁴Azok ráförmedtek: „Bűnben születtél mindenestül, és te akarsz oktatni minket?” Azzal kidobták.

A vakon született hitvallása.

³⁵Jézus meghallotta, hogy kidobták. Mikor találkozott vele, megszólította: „Hiszel az Emberfiában?” ³⁶„Ki az, Uram? – kérdezte. Hinni akarok benne.” ³⁷„Előtted áll, felelte Jézus, ő az, aki veled beszél.” ³⁸„Hiszek, Uram!” – kiáltotta és leborult előtte. ³⁹Jézus megjegyezte: „Azért jöttem a világra, hogy ítéletet tartsak; akik nem látnak, lássanak, és akik látnak, elvakuljanak.”

KNB SZIT STL BD RUF KG