Keresés a Bibliában

Másodszor Jeruzsálemben

Gyógyítás a Beteszda fürdőnél.

5 1Később ünnepük volt a zsidóknak és Jézus fölment Jeruzsálembe. 2Van Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy fürdő, melynek héber neve Beteszda. Öt oszlopcsarnok áll mellette. 3Ott igen sok beteg, vak, sánta és béna feküdt, s a víz mozdulására várt. 4Az (Úr) angyala időnként leszállt a tóra és a víz fölkavarodott. Aki ezután elsőnek lépett a fölkavart vízbe, meggyógyult, bármilyen betegségben sínylődött is. 5Feküdt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendeje volt beteg. 6Mikor Jézus őt ott fekve látta és megtudta, hogy már oly hosszú ideje szenved, megkérdezte: „Meg akarsz gyógyulni?” 7„Uram, felelte a beteg, nincs emberem, aki levinne a fürdőbe, mikor fölkavarodik a víz. Mire odaérek, már más lép be előttem.” 8Jézus erre így szólt: „Kelj föl, fogd ágyadat és járj!” Az ember azonnal meggyógyult, fogta ágyát és járni kezdett. 9Aznap éppen szombat volt. 10A zsidók ezért rászóltak a meggyógyított emberre: „Szombat van, tilos vinned az ágyat.” 11De az mentegetőzött: „Aki meggyógyított engem, az mondta: fogd ágyadat és járj!” 12Azok megkérdezték: „Ki az, aki azt mondta neked: fogd ágyadat és járj?” 13A meggyógyult azonban nem tudta ki volt, mert Jézus a helyszínen összegyűlt néptömeg miatt eltávozott. 14Később Jézus a templomban találkozott vele és megszólította: „Látod, meggyógyultál. Ne vétkezzél többet, hogy rosszabbul ne járj.” 15Erre elment az ember és elmondta a zsidóknak, hogy Jézus gyógyította meg.

Jézus egylényegű az Atyával.

16A zsidók üldözték Jézust, mert mindezt szombaton művelte. 17Jézus megmagyarázta nekik: „Atyám szüntelenül munkálkodik, ezért én is munkálkodom.” 18A zsidók erre már életére törtek, mivel nemcsak megszegte a szombatot, hanem Istent is Atyjának mondta és ezzel egyenlővé tette magát Istennel. 19Jézus azonban tovább hirdette: „Bizony mondom nektek: A Fiú önmagától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyánál lát. Amit ugyanis ő tesz, azt a Fiú ugyanúgy cselekszi. 20Az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Sőt még nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy ámuljatok rajta. 21Amint az Atya halottakat támaszt fel és kelt életre, úgy a Fiú is életre kelti, akit akar. 22Az Atya nem ítél senkit, az ítéletet egészen a Fiúra bízta, 23hogy mindenki tisztelje a Fiút, amint tiszteli az Atyát. Aki a Fiút nem tiszteli, nem tiszteli az Atyát, aki őt küldte. 24Bizony, bizony mondom nektek, aki igémet hallgatja és hisz annak, aki engem küldött, örök élete van és nem kerül ítéletre, hanem már árment a halálból az életre. 25Bizony, bizony mondom nektek: eljön az óra és már itt is van, mikor a holtak meghallják Isten Fiának szavát, és akik hallgatnak rá, élni fognak. 26Amint az Atyának élete van önmagában, úgy adta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában, 27és hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mivel ő az Emberfia. 28Ne csodálkozzatok ezen. Eljön az óra, mikor a sírokban mindnyájan meghallják Isten Fiának szavát. 29Akkor előjönnek, akik jót cselekedtek, az élet föltámadására, akik pedig gonoszat cselekedtek, az ítélet föltámadására. 30Nem tehetek önmagamtól semmit. Amint hallom, úgy ítélek. Ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki engem küldött.

Az Atya tanúsága Jézusról.

31Ha én tanúskodom önmagamról, tanúságom nem érvényes. 32Más tanúskodik rólam, és én tudom, hogy igaz az a tanúság, amit rólam tesz. 33Ti Jánosnál tudakozódtatok, és ő tanúságot tett az igazságról. 34De nekem nincs szükségem emberi tanúskodásra, csak azért mondom ezt, hogy üdvözüljetek. 35Égő és világító fény volt ő, ti azonban csak ideig-óráig akartatok fénysugarában gyönyörködni. 36Olyan tanúságom van, amely fölülmúlja Jánosét: tetteim, amelyek végbevitelét rám bízta az Atya. Maguk a tettek, amelyeket végbeviszek, tanúskodnak rólam, hogy az Atya küldött engem. 37Tehát maga az Atya, aki küldött, tanúskodik rólam. Ti viszont sem szavát nem hallottátok, sem arcát nem láttátok, 38és igéje sem marad bennetek, mert nem hisztek annak, akit küldött. 39Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt tartjátok, hogy bennük találtok örök életet. Éppen azok tanúskodnak rólam. 40Ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.

A hitetlenség gyökere.

41Dicsőítést nem fogadok el az emberektől. 42Ismerlek titeket: nincs bennetek Isten szeretete. 43Atyám nevében jöttem, de nem fogadtatok el, ha más a saját nevében jön, azt elfogadjátok. 44Hogyan lehetnétek hívők, mikor egymás dicsőítését elfogadjátok, de nem keresitek az egy Istentől származó dicsőséget? 45Ne gondoljátok, hogy vádolni foglak benneteket az Atyánál. A ti vádlótok Mózes lesz, akiben reménykedtek. 46Ha Mózesnek hinnétek, talán nekem is hinnétek, mert ő énrólam írt. 47Ha az ő írásának nem hisztek, hogyan hinnétek az én szavamnak?”

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet