Keresés a Bibliában

23 1Pál tekintetét a főtanácsra vetve beszélni kezdett: „Testvérek! Én mind a mai napig tiszta lelkiismerettel éltem Isten akarata szerint.” 2Ananiás főpap erre ráparancsolt a mellette állókra, hogy verjék őt szájon. 3Pál azonban így vágott vissza neki: „Megver még téged az Isten, te fehérre meszelt fal! Leülsz, hogy a törvény szerint ítélkezzél fölöttem, s aztán a törvény ellenére azt parancsolod, hogy üssenek meg?” 4A körülállók azonban figyelmeztették: „Az Isten főpapját szidod?” 5„Nem tudtam testvérek, viszonozta Pál, hogy ő a főpap. Hiszen az Írás azt mondja: ne átkozd néped fejedelmét.” 6Pál jól tudta, hogy egyik felük a szadduceusok, a másik pedig a farizeusok közül kerül ki. Ezért így kiáltott föl a főtanács előtt: „Testvérek, én farizeus vagyok, farizeusok ivadéka! A holtak föltámadásába vetett remény miatt állok a bíróság előtt.” 7Erre a szavára egyenetlenség támadt a farizeusok és a szadduceusok között, s a gyülekezet két táborra szakadt. 8A szadduceusok ugyanis azt állítják, hogy nincs föltámadás, sem angyal, sem lélek, a farizeusok viszont mindezt vallják. 9Nagy lárma keletkezett. A farizeusok pártjából fölemelkedett néhány törvénytudó és hadakozva kijelentette: „Semmi rosszat sem találunk ebben az emberben. Hátha egy szellem vagy egy angyal szólott hozzá?” 10A vitatkozás egyre inkább elfajult. Ezért az ezredes, attól tartva, hogy Pált széttépik, katonaságot hívatott, hogy ragadja ki közülük és vezesse föl a várba. 11A következő éjszakán az Úr megjelent neki és így szólt: „Légy állhatatos. Ahogy tanúságot tettél rólam Jeruzsálemben, úgy kell tanúságot tenned Rómában is.”

A zsidók merényletet terveznek.

12Napkelte után a zsidók közül néhányan összeszövetkeztek és átok terhe alatt kötelezték magukat, hogy sem ételt sem italt nem vesznek addig magukhoz, amíg Pált meg nem ölik. 13Negyvennél többen voltak, akik így összeesküdtek. 14Ezek a következő szavakkal állítottak be a főpapokhoz és a vénekhez: „Átok terhe alatt köteleztük magunkat, hogy egy falatot sem veszünk a szánkba, amíg Pált meg nem öljük. 15Most tehát a főtanáccsal együtt jelentsétek az ezredesnek, hogy hozassa őt elétek, mintha csak tüzetesebben meg akarnátok vizsgálni az ügyet. Mi pedig készen állunk, hogy jövet meggyilkoljuk őt.” 16Pál nővérének a fia azonban értesült a cselvetésről. Bement tehát a várba és tudtára adta Pálnak. 17Pál erre magához hívatta az egyik századost és megkérte: „Vezesd el ezt az ifjút az ezredeshez, mert valami jelentenivalója van számára.” 18Az elkísérte az ezredeshez és jelentette: „A fogoly Pál magához hívatott és megkért, hogy vezessem hozzád ezt az ifjút. Valami mondanivalója van számodra.” 19Az ezredes kézen fogva félrevonta és megkérdezte: „Miről akarsz engem értesíteni?” 20„A zsidók megállapodtak abban, felelte ő, hogy megkérnek, küldesd Pált holnap a főtanács elé, mintha csak pontosabban akarnák megismerni az ügyét. 21De te ne higgy nekik. Több mint negyven ember tőrbe akarja csalni. Ezek ugyanis átok terhe alatt kötelezték magukat, hogy nem esznek és nem isznak, amíg meg nem ölik őt. Már készen állnak és várják, hogy ígéretedet add nekik.” 22Az ezredes ekkor ezzel a meghagyással bocsátotta el az ifjút: „Egy szóval se említsd senkinek, hogy ezeket tudtomra adtad.”

Pált Cézáreába viszik.

23Azután két századost hívatott magához és ezt az utasítást adta nekik: „Tartsatok készenlétben az éjjel harmadik órájától kezdve kétszáz gyalogost, hogy Cézáreába menjenek, s ezenkívül hetven lovast és kétszáz dárdást. 24Szereljetek föl hátasállatokat is, és ültessétek rá Pált, hogy épségben jusson el Félix helytartóhoz.” 25Levelet is írt, mely a következőket tartalmazta: 26„Klaudiusz Líziász üdvözletét küldi Félixnek, a kegyelmes helytartónak. 27A zsidók elfogták ezt a férfit és meg akarták ölni, mire karhatalommal közbeléptem, mert megtudtam, hogy római polgár. 28Meg akartam tudni, hogy milyen vádat hoznak föl ellene, s ezért elvittem őt a főtanácsukba. 29Úgy vettem észre, hogy törvényük vitás kérdéseivel kapcsolatban vádolják, de semmi bűne sincsen, ami miatt halált vagy bilincset érdemelne. 30Mivel pedig azt is jelentették nekem, hogy merényletet terveznek ellene, azonnal hozzád küldtem. A vádlókat is értesítettem, hogy forduljanak hozzád, ha valami keresetük van ellene. Jó egészséget!” 31A katonák tehát a kapott parancs értelmében átvették Pált és elvitték az éj folyamán Antipatriszba. 32Másnap aztán a lovasokat továbbküldték vele, ők meg visszatértek a várba. 33Azok pedig Cézáreába érve átadták a levelet a helytartónak s Pált is eléje állították. 34Az elolvasta a levelet, majd megkérdezte, melyik tartományból való. Mikor megtudta, hogy kilíkiai, kijelentette: 35„Majd kihallgatlak, mikor vádlóid is megjelennek.” Végül megparancsolta, hogy Heródes várában tartsák őrizetben.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet